e-világ

Kettős portré

Kettőszáz évvel ezelőtt – 1803. október 17-én – született Söjtörön Deák Ferenc, a haza bölcse.

Születésekor elveszítette édesanyját, ötévesen pedig búskomorságba esett édesapját. Testvérei, a tíz évvel idősebb Klára és a tizennégy évvel idősebb Antal nevelték fel. Foglalkozásában is követte testvérbátyját. A győri jogakadémián szerezte jogi végzettségét. Kitűnt kitűnő emlékezőtehetségével. Bátyját Zala megye országgyűlési képviselőjének választották az 1825–27-i reformországgyűlésbe.

Deák Ferenc 1823-ban tette le az ügyvédi vizsgát. Zalában megyei hivatalokat töltött be, majd 1833-ban az országgyűlési követségben felváltotta bátyját. Ekkor már javában folyt az 1832–36-os országgyűlés, melyen a reformeszmék vezére lett. Ő az újat akaró, szabadelvű irányzat képviselője, vezérszónoka lett. Felszólalt a jobbágykérdésben. (A jobbágyok természetes jogait földesuraik nyolc évszázada igazságtalanul tartották vissza, mert a föld birtoklásának joga – szerinte – minden hazafinak természetes jussa.) Deák hívő katolikus volt, de küzdött a legteljesebb vallási egyenlőségért.

Köztudott, hogy a jobbágykérdést csak 1848-ban rendezték a jobbágyok felszabadításával. Nyíregyházán azonban 1824-ben történt meg az örökváltság, amellyel a nyíregyháziak megvásárolhatták a birtokukat. Deák Ferenc példának állította a nyíregyháziak örökváltságát, amellyel tulajdonosokká lettek az egykori árendások.

Deák bátran kiállt a perbe fogott Wesselényi, Kossuth és az országgyűlési ifjak mellett. Bécsben is közbenjárt érdekükben, és segített Kölcseynek a védelemben. Batthyány Lajos első felelős magyar kormányában az igazságügyi miniszteri tisztet töltötte be 1848. április 7-től szeptember 11-ig.

1. decemberében Windischgrätz Pest előtt állt csapataival. Deák elvállalta az országgyűlés békéltető bizottságának küldetését. Eredménytelensége miatt nem követte Kossuthot Debrecenbe, hanem hazament Kehidára. A bukás után nem lett bántódása. Ő lett a passzív ellenállás példaképe.
2. november 11-én felköltözött Pestre. Vörösmarty halála után családjának gyámja lett.

Ferenc József csapatai 1859-ben Solferinónál vereséget szenvedtek, ezért a császár engedményekre kényszerült. Az 1861-ben összehívott országgyűlés azonban a megajánlott engedményeket nem fogadta el. 1865. április 16-án a Pesti Napló húsvéti számában Deák megfogalmazta a kiegyezés feltételeit. Amikor 1866-ban újabb vereség érte a császár csapatait, Erzsébet királyné segítségével a császár is hajlott a megegyezésre.

1. június 8-án megtörtént a koronázás. Deák maga helyett az ifjú Andrássy Gyulát ajánlotta miniszterelnöknek. A haza sem kitüntetést, sem hivatalt nem fogadott el.
2. január 28-án halt meg. Koporsóján ott volt Erzsébet királyné koszorúja, Kossuth Lajos békéltető mirtuszága. Nagy részvét mellett temették el február 3-án. A Kerepesi úti temetőben mauzóleum őrzi földi maradványait.

Dr. Reményi Mihály