Kultúrkörök
Trójában nem lesz háború
Giraudoux-bemutató az Evangélium Színházban
Részlet az előadásból |
Munkásságának ezen gyöngyszemét Jean Giraudoux a második világháború kitörése előtt írta. A két világháború között mutatta be a trójai és görög emberek két háború közti életét, gondolkodását és békevágyát. Nem véletlen, hogy a francia írók ez idő tájt szívesen dolgozták fel az antik és görög témákat. Értéküket abban látták, hogy a modern színek és az antik környezet paradox kettőségének izgalmas játékát minél több aktuális, haladó szellemmel tölthetik meg. A szellemes, sokszor szikrázó dialógusokban helyezték el az „alapproblémát”, a háború kérdését. Trójában is él a béke vágya, miközben a háború hívei szervezkednek. A múlt embereivel, hőseivel és áldozataival mutatnak rá a ma emberének aljasságára, nyereségvágyára, ostobaságára, amit társadalmi adottságaik sokszor csak fokoznak.
Vajon milyen előérzetre hallgatva döntött úgy az író, hogy több mint fél évszázaddal ezelőtt a gyűlölettől izzó világhatalmi vetélkedésben, szervezkedésben az antik tragédiák feldolgozásával, újraélesztésével akar utat mutató fényt vinni a nemzetek életébe? Előre látta a háború végzetét: a pusztulástól akarta menteni az emberiséget – a Trójában készülődő háború felidézésével… Hiába! A múlt üzenetét nem értették meg. Kitört a második világháború – a téma ma is fejünk felett lebeg. Ezért látta időszerűnek Udvaros Béla – az Evangélium Színház nagy megpróbáltatásokat átélt rendezője – a francia író művének bemutatását. „Giraudoux kialakítja azt a lelkiállapotot, amely a korok és társadalmak fölötti lebegésbe emel: költészetben oldja fel az ellentéteket” – vélekedett Udvaros Béla.
Valóban, költői sorokban, szikrázó és ugyanakkor hitet, reményt árasztó dialógusokban oldja fel az ellentéteket. A hit, remény és szeretet csodálatos szavai hangzanak el a darab célját megértő, átérző művészek ajkán. Milyen hittel teli hangon mondja Andromakhé a dráma kezdetén: „Trójában nem lesz háború”, és a gyermeket váró asszony boldogságával fogadja férjét, az előző hadjáratból győztesen hazatérő Hektort. Ő, a fejedelem idősebb fia sem gondol újabb harcra, bár tudja, hogy öccse, Páris elragadta Helenát, Menelaosz görög király feleségét, akit a görögök visszakövetelnek. Bízik Páris józanságában, Helena visszatérésében, és a háború kapuit „bezáratja”. De a „béke beteg”, mondja Andromakhé látnoki tehetségű sógornője, Kasszandra.
Megható és elgondolkoztató Hektor (Lénárt László) békevággyal teli, a háború halottainak emlékére, a béke védelmében mondott lírai beszéde – mintha az evangélium sorai csengenének fülünkben. Ám éppen akkor, amikor a bölcs öreg királynő, Hekuba még örömmel kiáltja: „békében vagyunk!”, kötnek ki a görögök hajói, jelenik meg az első görög, Ajax, és brutális, gyalázkodó hangon provokálja Hektort… A háború kapui lassan mégis kinyílnak… Így válik Jean Giraudoux 1935-ben írt műve, költői előérzete időtálló figyelmeztetéssé, az Evangélium Színház pedig tizenkilencedik bemutatójával irodalmi kincsek mentőjévé. Egyenként is dicséret és köszönet illeti a művészek lelkes játékát, a rendezést, Huros Anna Mária díszlet- és jelmeztervező színekkel is hangulatot teremtő munkáját, Pacher Gréti zenei összeállítását.
Október 30-án, a bemutatón Udvaros Béla rendező köszöntötte az előadás nézőit, majd Ivan Gut, a Francia Intézet nyelvi laborjának vezetője méltatta az újra felfedezett szerző munkásságát.
(További előadások a Duna Palotában (Budapest V., Zrínyi u. 5.): november 6., 14., 15., 20., 21., 29. este 7 óra, december 4., 5., 10. este 7 óra.)
Schelken Pálma