Kultúrkörök

Hozzászólás a cikkhez

Részlet az előadásból

„Lebegő zeneisége olykor már-már vershatásúvá teszi prózáját, máskor a felvilágosodás egyszerű, egyértelmű szabatosságával fogalmaz. Egész életművén ott lebeg az alkonyati polgárság általános bizonytalansága, kiábrándultsága, céltalansága, de mindez egy nagyon okos és nagyon vonzó, szellemes ember szemével nézve… Szüntelen derűje sohasem harsogó kacagás, mindig meghúzódik mögötte valami szomorúság… Tündéri lebegés ez: sohasem ér partot sem a hit, sem a tagadás révében” – jellemezte a 19. század francia irodalmának egyik legegyénibb hangú íróját a Trójában nem lesz háború 1946-os budapesti bemutatója után Hegedűs Géza.

Munkásságának ezen gyöngyszemét Jean Giraudoux a második világháború kitörése előtt írta. A két világháború között mutatta be a trójai és görög emberek két háború közti életét, gondolkodását és békevágyát. Nem véletlen, hogy a francia írók ez idő tájt szívesen dolgozták fel az antik és görög témákat. Értéküket abban látták, hogy a modern színek és az antik környezet paradox kettőségének izgalmas játékát minél több aktuális, haladó szellemmel tölthetik meg. A szellemes, sokszor szikrázó dialógusokban helyezték el az „alapproblémát”, a háború kérdését. Trójában is él a béke vágya, miközben a háború hívei szervezkednek. A múlt embereivel, hőseivel és áldozataival mutatnak rá a ma emberének aljasságára, nyereségvágyára, ostobaságára, amit társadalmi adottságaik sokszor csak fokoznak.

Vajon milyen előérzetre hallgatva döntött úgy az író, hogy több mint fél évszázaddal ezelőtt a gyűlölettől izzó világhatalmi vetélkedésben, szervezkedésben az antik tragédiák feldolgozásával, újraélesztésével akar utat mutató fényt vinni a nemzetek életébe? Előre látta a háború végzetét: a pusztulástól akarta menteni az emberiséget – a Trójában készülődő háború felidézésével… Hiába! A múlt üzenetét nem értették meg. Kitört a második világháború – a téma ma is fejünk felett lebeg. Ezért látta időszerűnek Udvaros Béla – az Evangélium Színház nagy megpróbáltatásokat átélt rendezője – a francia író művének bemutatását. „Giraudoux kialakítja azt a lelkiállapotot, amely a korok és társadalmak fölötti lebegésbe emel: költészetben oldja fel az ellentéteket” – vélekedett Udvaros Béla.

Valóban, költői sorokban, szikrázó és ugyanakkor hitet, reményt árasztó dialógusokban oldja fel az ellentéteket. A hit, remény és szeretet csodálatos szavai hangzanak el a darab célját megértő, átérző művészek ajkán. Milyen hittel teli hangon mondja Andromakhé a dráma kezdetén: „Trójában nem lesz háború”, és a gyermeket váró asszony boldogságával fogadja férjét, az előző hadjáratból győztesen hazatérő Hektort. Ő, a fejedelem idősebb fia sem gondol újabb harcra, bár tudja, hogy öccse, Páris elragadta Helenát, Menelaosz görög király feleségét, akit a görögök visszakövetelnek. Bízik Páris józanságában, Helena visszatérésében, és a háború kapuit „bezáratja”. De a „béke beteg”, mondja Andromakhé látnoki tehetségű sógornője, Kasszandra.

Megható és elgondolkoztató Hektor (Lénárt László) békevággyal teli, a háború halottainak emlékére, a béke védelmében mondott lírai beszéde – mintha az evangélium sorai csengenének fülünkben. Ám éppen akkor, amikor a bölcs öreg királynő, Hekuba még örömmel kiáltja: „békében vagyunk!”, kötnek ki a görögök hajói, jelenik meg az első görög, Ajax, és brutális, gyalázkodó hangon provokálja Hektort… A háború kapui lassan mégis kinyílnak… Így válik Jean Giraudoux 1935-ben írt műve, költői előérzete időtálló figyelmeztetéssé, az Evangélium Színház pedig tizenkilencedik bemutatójával irodalmi kincsek mentőjévé. Egyenként is dicséret és köszönet illeti a művészek lelkes játékát, a rendezést, Huros Anna Mária díszlet- és jelmeztervező színekkel is hangulatot teremtő munkáját, Pacher Gréti zenei összeállítását.

Október 30-án, a bemutatón Udvaros Béla rendező köszöntötte az előadás nézőit, majd Ivan Gut, a Francia Intézet nyelvi laborjának vezetője méltatta az újra felfedezett szerző munkásságát.

(További előadások a Duna Palotában (Budapest V., Zrínyi u. 5.): november 6., 14., 15., 20., 21., 29. este 7 óra, december 4., 5., 10. este 7 óra.)

Schelken Pálma

::Nyomtatható változat::