Evangélikusok

Ezen a héten minden délben a galgagutai evangélikus templom harangja szól a Kossuth rádióban. Galgaguta Aszód és Balassagyarmat között félúton, a Galga-patak jobb partján, a Cserhát-hegység keleti aljában, a Mátra lábánál, Nógrád megye déli részén található kisközség. Neve német személynévből ered, és csak 1906-tól hívják a patak miatt Galgagutának. A középkorban, 1215-ben csak Guta néven olvasható a patakparti település az oklevelekben. A falu 1460-tól a váci püspök birtoka. A török időkben szomorú sors jutott a Vác–Kassa között jelentős kereskedelmi forgalmat lebonyolító településnek. A török a falut felégette, a lakosságát megölte. Templomát, épületeit lerombolta. Lassan éledt újjá az élet a Galga völgyében. 1720-ban a protestáns Jeszenszky Miklós és Farkas Pál birtokosok Árva megyei lutheránus jobbágyokat telepítettek Gutára. A község evangélikus temploma 1777-ben épült, Beniczky Sámuel udvari tanácsos anyagi támogatásával. Tornya kétszer dőlt össze. 1849. július 13-án a kovácsműhelyből kipattanó szikrától keletkezett tűzben a paplak, a templom, az iskola és 35 ház elhamvadt. Az újjáépítés a 19. század végéig tartott. 1899 novemberében dr. Baltik Frigyes püspök szentelte fel az új templomot Galgagután, a Thúry János és fiai által Pesten öntött harangokkal együtt. A délidőben megszólaló 3 mázsa 8 kilós harang az evangélikus templom 35 méter magas tornyából a megújuló hitet hirdeti.

Regionális hozzárendelés: Galgagutai Evangélikus Egyházközség