Napról napra

Új nap - új kegyelem
Mert tudom, hogy hűtlen voltam, és vétkem mindig előttem van. Zsolt 51,5 (Mt 11,28; Mt 25,1–13; Jel 21,1–7; Zsolt 126) Sem távoli tájak, sem könnyed esték, sem lelkiismeretet elnémító hangoskodás, sem feddő szó hallatán befogott fül, sem kifordított, magyarázkodó szavak, sem elforduló tekintetek, sem semmiféle más elhárító mechanizmus nem oldoz fel, nem rendezi az elrontott kapcsolatok, félreértett szavak, indulattal elkövetett tettek, összegubancolódott történések sorát, egyedül a szembesülés: magammal, a múlt és a jelen valóságával, a jövőben várható következményekkel és a megbocsátás elfogadásával. Uram, irgalmazz! >>

Liturgikus sarok

Mi hangozhat el az istentiszteleten?
Az istentiszteleten nem lehet akármiről szólni. Istenről és Istennel beszélünk. Az egyház jó rendje, hogy embereket választ ki és rendel (ordinál) az ige szolgálatára, hogy a hitvallásunk megfogalmazása valóra váljék: az evangéliumot tisztán hirdetik. Az istentiszteleten nem lehet akármilyen hangokat megszólaltatni. A „bocsánat, hogy élek” és a „minden rólam szól” zenei magatartás közt meg kell találnunk a lutheránus középutat s vele a zene szolgálatának áldott formáját. (HK) >>

Élő víz

Csak egy lépés...
Vannak döntéshozatal előtti, kínos időszakok, amikor valamilyen irányba lépnünk kell. Érezzük, hogy ettől a lépéstől függ egy állás megszerzése, életünk földi biztonsága, anyagi megélhetésünk stabilitása, netán lelki életünk egyensúlya avagy ingadozó nádszál hitünk megerősítése. >>

Heti útravaló
Legyen derekatok felövezve, és lámpásotok meggyújtva. (Lk 12,35) >>

Egyházunk egy-két hete

Munkatársképző nap Veszprémben
A Nyugati (Dunántúli) Evangélikus Egyházkerület területén szolgáló munkatársak minden évben összegyűlnek egy egész napos tapasztalatcserére. November 15-én immár második alkalommal került sor a találkozóra, melynek ezúttal a veszprémi gyülekezet adott otthont. A mintegy harminc résztvevő a finn egyház ajándékaként minden evangélikus otthonba eljutó Kátéval, illetve annak a családok és kisközösségek életében betöltött szerepével foglalkozott. >>

Iskolából "kinőtt" imaház
A Vas megyei Püspökmolnári sem kerülhette el az ötvenes évek egyházi ingatlanokat államosító politikáját: a valamikori evangélikus iskolaépületet itt is elvették. De az istentiszteletek megtartására már az úgynevezett puha diktatúra éveiben is lehetőséget kaptak a helybéli evangélikusok. Az egyik tanterem katedrával szemközt lévő fala elé oltárt állítottak, amelyet harmonikaajtóval választottak el az osztályteremtől. Így a hétköznap oktatási intézményként működő épületből hétvégenként – a székek megfelelő elrendezésével – imaterem lett. Egy korszak zárult le november 16-án, amikor felszentelték az iskola mellett felépült új imaházat. >>

Márton-napi presbiteri vándortalálkozó
Biztos kiindulási alap kell! Rend a lelke mindennek?! Gazdasági stabilitás és/vagy lelki házépítés? „Lépéskényszer” a gyülekezetek életében? – ezekkel a létfontosságú kérdésekkel foglalkoztak a Hajdú-Szabolcsi Egyházmegye harmadik Márton-napi presbiteri vándortalálkozóján részt vevő laikus szolgálók és lelkészek az elmúlt szombaton. >>

Államtitkár az EHE-n
A felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár tett látogatást november 17-én az Evangélikus Hittudományi Egyetemen. Dr. Mang Béla előbb a hallgatóknak, majd az oktatóknak tartott előadást a hazai felsőoktatás helyzetéről. A politikus tanács-kozott az egyetem vezetőivel, és megtekintette a kollégium bővítésének folyamatban lévő építési munkálatait is. >>

Kerületi presbiteri ülés és közgyűlés a Déli Evangélikus Egyházkerületben
A Fasori Evangélikus Gimnázium nemrég felújított díszterme adott otthont november 14-én a Déli Egyházkerület presbiteri ülésének és közgyűlésének. A közgyűlés Andorka Árpádot, a Tolna-Baranyai Egyházmegye felügyelőjét választotta a déli kerület másodfelügyelői tisztségébe. A kerület felügyelőjének, Szemerei Zoltánnak, illetve püspökének, Gáncs Péternek a beszámolója – del.lutheran.hu cím alatt – teljes terjedelmében olvasható az egyházkerület ez alkalomból „megnyitott” internetes újságjában, a Déli Harangszóban. >>

Ütött az óra
Mintegy másfél évszázadon át tátongott üresen az ikladi templom toronyórájának helye, aztán pénzszűke miatt 1984-ben befalazták. A Galga menti településen élők továbbra is a csuklójukat forgatva nézték a pontos időt – egészen mostanáig. Az evangélikus templom órája ugyanis az elmúlt héten elindult… >>

"A pesti egyetemi élet páratlan..."
Semmi „extrával” – rendes, szerdai órarend szerinti előadásaival és szemináriumaival várta hittudományi egyetemünk a pályaválasztásra készülő fiatalokat hagyományos őszi nyílt napján, november 12-én. Mintegy harminc gimnazista, illetve már érettségizett fiatal döntött úgy, hogy szeretné megismerni egyházunk lelkészképző intézetének egy átlagos munkanapját, és ha csak egy napra is, de teológushallgatóvá válik. Voltak, akik azzal az elhatározott szándékkal jöttek, hogy jövőre ide felvételiznek, s remélni lehet, hogy lesznek olyanok is, akik éppen itt kaptak hívást a lelkészi pályára. >>

Keresztutak

Ramya Chitra levele
Az Indiában szolgáló lelkész-tanár házaspár, Mesterházy Andrea és Balázs állt elő nyári hazalátogatásakor azzal a kéréssel és javaslattal, hogy kössünk ösztöndíjszerződést Ramya Chitra érettségiző keresztény diákkal, aki továbbtanulásával nemcsak családja jólétét biztosítaná, hanem a keresztény indiai értelmiség számának növekedéséhez is hozzájárulhatna. Mivel kötelességünknek érezzük a kisebbségben élő keresztények támogatását, egyesületünk elvállalta ezt a hároméves szolgálatot. Az első év 600 dolláros költségét már el is vitte magával a Mesterházy házaspár. Ennek átadása után kaptuk Ramyától az alábbi levelet, melyet nemcsak azért adunk közre, hogy megköszönjük az eddigi áldozatkészséget, hanem hogy biztassuk evangélikus gyülekezeteinket az imádságra, mellyel segíthetik a nehéz körülményeket legyőző fiatal lányt és családját, valamint Andreát és Balázst, akiknek szolgálatát már az Evangélikus Élet hasábjain is többször ismertettük. A 11711034-20804538-as csekkszámon pedig hozzájárulhatnak Ramya következő évi ösztöndíjához. Köszönettel: az Evangélikus Külmissziói Egyesület vezetősége >>

Hittudományi konzultációk
Új lehetőségek az európai hitoktatás terén címmel tartott konzultációt november 6. és 8. között az EAWRE (European Association for World Religions in Education) a németországi Wülperodéban. A konzultáció résztvevői kerekasztal-beszélgetéseken vitatták meg az egyes országokban aktuális kérdéseket. A Magyarországi Evangélikus Egyház képviseletében dr. Szabó Lajos vett részt és tartott beszámoló előadást az összejövetelen. Az Evangélikus Hittudományi Egyetem rektora november 10-én a Németországi Evangélikus Egyház hannoveri központjában is látogatást tett, ahol Rolf Koppe püspökkel és Reiner Rinne egyházfőtanácsossal folytatott beszélgetést az evangélikus felsőoktatást érintő európai uniós változásokról. >>

A Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat és az Európai Bizottság Humanitárius Szervezetének együttműködési megállapodása
Magyarországról első és egyedüli segélyszervezetként írt alá együttműködési megállapodást a Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat az Európai Bizottság Humanitárius Szervezetével, az ECHO-val (Commission Européenne Office D’aide Humanitaire). A dokumentumot ünnepélyes keretek között Lehel László, a szeretetszolgálat igazgatója és Costanza Adinolfi, az ECHO igazgatója írta alá november 7-én Brüsszelben. >>

Szerb Krajnában - háború után
Sokan óvtak attól, hogy elfogadjam az eszperantisták 6. nemzetközi tudományos és kulturális Duna fórumára szóló kedves meghívást, ugyanis a vendégszerető hívogatás Banja Lukából érkezett, Bosznia-Krajna fővárosából. Nemrég még véres harcok dúltak ott. Ki tudja, nem maradt-e vissza a háborúból egy-két akna, és szeretik-e ott a magyarokat – fogalmazták meg többen aggodalmaikat. Ha hallgattam volna rájuk, most jó néhány nagyszerű élménnyel lennék szegényebb… >>

Egyházi könnyűzene angolul
Egyre több településen válik ismertté a Continental Singers neve. Szándékosan nem gyülekezetet vagy várost írtam, mivel az ő tevékenységük nem köthető sem valamelyik egyházhoz, sem pedig a nagyvárosok nyüzsgéséhez. Az énekegyüttes többnyire szabadtéri színpadokon, illetve templomokban, művelődési házakban vagy iskolákban adja elő hitvallásnak is beillő műsorát. A könnyűzenei, latin és szimfonikus elemeket egyaránt tartalmazó énekek egyetlen témája a kereszténység, annak tanítása és megélése. >>

Kajtár dobosai
Soha ilyen hosszú háromszáz esztendős évfordulónk nem volt még! Másnak meg soha nem is lesz, legalábbis itt, Európában biztosan nem, ahol a leghosszabb szabadságharcot Rákóczival együtt vívta a nép-nemzet, a könnyített sorsú jobbágy és a kezdetben vonakodó-ellenálló nemes a kutyafülű, „hunczut” német-osztrák ellen, ami Petőfinél egyre megy, s nyomában jó néhányunknál mindörökre. >>

Rákóczi hite
A Rákóczi-évnek kinevezett esztendő vége felé újra előkerült a fejedelem neve, alakja, a ma-gyar történelemben betöltött szerepe, akit rendszerint a győztesnek indult, majd elbukott szabadságharc vezéreként emlegetünk. Ám nem feledhetjük, hogy az első korszak dicső győzelmeit, szép jövőt ígérő eseményeit szomorú, a bujdosók panaszdalaitól hangos idők követték… Vajon hogyan tudta mindezt feldolgozni a fejedelem? Kire számíthatott a száműzetés nehéz pillanataiban? >>

Cornelius Jansen (1585-1638)
Lőweni professzor, Ypern püspöke, aki Augustinus egyházatya tanulmányozása révén viszályba keveredett a jezsuitákkal. A bűnről és kegyelemről szóló tanítása az 1640-ben kiadott Augustinus című művében olvasható. Követői VIII. Orbán pápa bullája ellenére is szívósan ellenálltak. Központjuk a franciaországi Port Royal cisztercita kolostor volt. Elsősorban a művelt laikus, a kereszténységre fogékony réteg vallotta magát janzenistának. Úgy vélték, ha nyilvánosan támadják a protestánsokat, elkerülik Róma és a jezsuiták bizalmatlanságát. Leghíresebb janzenistának Blaise Pascalt tartja az egyháztörténelem, noha a jeles tudós ezt így soha nem jelentette ki magáról. A janzenista Rákócziról Zolnai Béla írt 1927-ben egy pontos irodalmi jegyzékkel ellátott tanulmányt (Szeged, Városi Nyomda). Czakó Jenő ceglédi református lelkész A janzenizmus című egyetemes egyháztörténeti értekezésében (Cegléd, 1943) részletesen szól Rákócziról is. >>

Evangélikusok

Galgaguta harangszava
Ezen a héten minden délben a galgagutai evangélikus templom harangja szól a Kossuth rádióban. Galgaguta Aszód és Balassagyarmat között félúton, a Galga-patak jobb partján, a Cserhát-hegység keleti aljában, a Mátra lábánál, Nógrád megye déli részén található kisközség. Neve német személynévből ered, és csak 1906-tól hívják a patak miatt Galgagutának. A középkorban, 1215-ben csak Guta néven olvasható a patakparti település az oklevelekben. A falu 1460-tól a váci püspök birtoka. A török időkben szomorú sors jutott a Vác–Kassa között jelentős kereskedelmi forgalmat lebonyolító településnek. A török a falut felégette, a lakosságát megölte. Templomát, épületeit lerombolta. Lassan éledt újjá az élet a Galga völgyében. 1720-ban a protestáns Jeszenszky Miklós és Farkas Pál birtokosok Árva megyei lutheránus jobbágyokat telepítettek Gutára. A község evangélikus temploma 1777-ben épült, Beniczky Sámuel udvari tanácsos anyagi támogatásával. Tornya kétszer dőlt össze. 1849. július 13-án a kovácsműhelyből kipattanó szikrától keletkezett tűzben a paplak, a templom, az iskola és 35 ház elhamvadt. Az újjáépítés a 19. század végéig tartott. 1899 novemberében dr. Baltik Frigyes püspök szentelte fel az új templomot Galgagután, a Thúry János és fiai által Pesten öntött harangokkal együtt. A délidőben megszólaló 3 mázsa 8 kilós harang az evangélikus templom 35 méter magas tornyából a megújuló hitet hirdeti. >>

Lefeszített korpuszok
Halottak napja után szinte törvényszerűen megszaporodnak a temetői lopások. Az már nem is hír, ha a sírokról tömegesen tűnnek el a gyertyák, virágok, koszorúk. Ami viszont az elmúlt hétvégén a Győrhöz tartozó Ménfő-csanak temetőjében történt, azért mégis meghökkentő: hetvenhét kő-, illetve márványkeresztről lopták le a Krisztust ábrázoló kis fémszobrokat. >>

Isten szolgálatában - a katedrán
Az idei protestáns kulturális esten Péterfy Sándor oktatási díjjal tüntették ki Jantos Istvánnét, az Orosházi Evangélikus Általános Iskola és Gimnázium igazgatónőjét. Munkatársunk ebből az alkalomból beszélgetett vele. >>

Öt bekezdés az egyházról
Meglepő bejelentést kell tennem itt, a Deák téri evangélikus templomban: katolikus vagyok! Csak éppen nem római vagy görög, hanem – ha úgy tetszik – wittenbergi katolikus. Amikor ugyanis a Hiszekegyben azt mondjuk, hogy „hiszem az egyetemes anyaszentegyházat”, akkor itt az „egyetemes” a „katolikus” szó fordításaként áll, vagyis a mindenre kiterjedő, mindent átfogó egyház értelmében használatos. A katolikus kifejezést térben és időben egyaránt érthetjük. Az egyház a föld szinte minden pontján jelen van, illetve létezett a múltban, és létezni fog a jövőben is. Nagyon szépen érzékelteti ezt úrvacsorai liturgiánknak az a része, amelyben „az üdvözültek mennyei seregéről” és „a földön élő anyaszentegyházról” beszélünk. Erről szól az Evangélikus énekeskönyv 454. – „Hány hívő érte el az égi célt…” kezdetű – éneke is: „Ó, áldott egység! / Boldog szent sereg! / Még mi itt küzdünk, / ők ott fénylenek. / Mind egyek mégis / benned és veled…” Persze arra is érdemes odafigyelni, hogy nem azt mondjuk, hogy hiszünk az egyházban, hanem azt, hogy hisszük annak tényét. >>

e-világ

Vallomás a számítógépről
A harmincas évek legelején születtem egy Békés megyei kis faluban. Életem első évtizedét itt töltöttem. Villany nem volt, néhány detektoros rádió meg egy kurblis gramofon jelentette a zenélésre is használható technikát. Mi sajnos nem rendelkeztünk efféle kincsekkel. Nálunk egyetlen zeneszerszám volt, édesapám hegedűje. Nekem persze mindegy volt, honnan jön a zene, mindenképp örültem a hangnak, és bámultam a csodamasinát, amely azt produkálta. >>

Szégyen
Elsősorban magamat szégyellem. Habozásomért, szorongásomért – az igazság kimondását illetően. Mert szégyen az, hogy ebben a hazában ma egy bírói ítélet indoklásában helyet kaphat a szereplők primitív személyiségére való utalás – lévén, hogy a szereplők cigányok. Egy testvérpár, akiket emberölés gyanúja miatt tizenöt hónapig letartóztatásban, börtönben tartottak, mígnem kiderült ártatlanságuk. A törvény értelmében ezért kártérítés illeti meg őket. Kétmillió forintot kértek, ám csupán 1,2 milliót ítélt meg a bíró. Senki nem vitatta az ítéletet, de sokan felemelték szavukat az indoklás ellen. Ha csak annyit mondanak, hogy a bíróság minden körülményt és a szokásos kártérítési összegeket mérlegelve ennyit tart méltányosnak, nincs vihar. >>

Magyarok az unióban
„Az EU-bővítés és a magyar kérdés” címmel tartottak sajtótájékoztatót november 17-én a Magyarok Világszövetségének budapesti székházában. „Tenni kell valamit azért, hogy Magyarország integrációját követően ne sérüljenek a határon túliak jogai” – nyitotta meg a több témát is magában foglaló fórumot Patrubányi Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke. Az angol és magyar nyelven zajló összejövetelen néhány, a határon túli magyarokkal kapcsolatos történelmi eseményről, valamint az Európai Unió bővítéséből adódó kérdésekről és kihívásokról tárgyaltak a jelenlévők. A délvidéki, az erdélyi és a vajdasági résztvevők is egyetértettek abban, hogy fel kell tárni a múltban történt eseményeket, ám semmi esetre sem a bosszú, hanem a történelmi tények tisztázása érdekében. A felszólalók a határon túli magyarok „státusának rendezése” érdekében egyöntetűen síkra szálltak a kettős állampolgárság bevezetése mellett. >>

Keresztény szemmel

Őszi számadás
Az egyházi esztendő végén két különleges leltárt talál egymás mellett a kedves olvasó, melyeket azzal a reménységgel közlünk, hogy ő is elkészíti saját számadását – legalább a szívében. A versben megfogalmazott igaz beszéd nyolc kérdése ihlette az egyes szám első személyben megfogalmazott nyolcpontos „imavallomás” íróját e különös leltár összeállítására. Amint az Írás mondja: „Legyetek készen számot adni mindenkinek, aki számon kéri tőletek a bennetek élő reménységet.” (1Pt 3,15) >>

A hét témája

Jézus "reklámja"
A temetők általában a települések szélén helyezkednek el – a temető csendjének nem szabad zavarnia az élők zajos közösségét. Ez a gyakorlat mintegy azt üzeni, hogy a halált, a haldoklást, az elmúlást ki kell zárnunk az életünkből, tudatunkból. Hiszen ha a mulandóság tudatában élünk, akkor sok mindent át kellene értékelnünk az életünkben. A fogyasztói társadalom – a médiumokon keresztül – azt ordítja felénk, amit egykor a kígyó sziszegett Évának a paradicsomban: „Dehogy haltok meg!” Jó lenne már bevallani magunknak, hogy a kísértő nem mondott igazat! Szeretteink sírjánál megállva mégsem hazudhatunk önmagunknak. >>

Nagytarcsa főpályaudvara
"Legyen derekatok felövezve és lámpásotok meggyújtva." (Lk 12,35) Egy évvel ezelőtt adták át a nagytarcsai temetőben a ravatalozó elé felállított hatalmas tetőszerkezetet. Mint a falu akkori polgármestere, én adhattam át az elkészült építményt, mely engem egy pályaudvar előcsarnokára emlékeztetett. Az ott lévők közül talán többen megdöbbentek, mikor beszédemet úgy kezdtem, hogy átadom Nagytarcsa „főpályaudvarát”. >>

Boldogok a halottak...
Mindenszentek ünnepe, délután 14 óra, helyszín: az orosházi Alvégi temető. Igazi kellemes őszi idő, még nem fagyos, nem esős, csak kicsit szeles. Csupán a hulló, fonnyadó falevelek, friss, hervadásra ítélt koszorúk és virágok láthatók a sírokon, mindenfelé rengeteg ember. Sírkövek dzsungele és embertenger. >>

Házi ravatalozás, halottkísérés, hantolás
A Magyarországi Evangélikus Egyház kis egyház ugyan, de hagyományai éppúgy az egyetemes magyar kultúrát gazdagítják, mint a többi felekezeté. A Bács-Kiskun megyei Hartán járva megtudtuk, hogy a sváb hátterű, a legutóbbi évtizedekig elzártan élő gyülekezetben több olyan hagyomány is él, amely máshol már ismeretlen. Ilyen például a halott-kísérés szokása, melyről az ottani evangélikus lelkésszel, Halasi Lászlóval beszélgettünk. >>

"Vigaszágon?"
Napjainkban – peres ügyek kapcsán – ismét említést tesz a vigaszág lehetőségéről a törvénykezés. Úgy tűnik, mintha a veszett fejsze nyele nyújtana valamilyen kapaszkodót, amely minden fizikai törvény tapasztalata alapján is lefelé, a mélybe húz, idővel elkorhad... >>

A szentek bevonulása
Ha jön a vég, nyílik az ég, a szívünk boldogságtól ég, hazahívja hívét Atyánk, örök élet vár ott ránk! >>

Van-e örök élet?
Talán azt gondoljuk, hogy ma senki sem tesz fel olyan kérdést, amely az örök élet felől érdeklődnék – mert vagy gyakorolja az ember a vallását, és akkor az megadja a tanítást az örök élet felől, vagy nem vallásos az ember, és akkor ezzel az egyetlen édes élettel, a földivel törődik. >>

Elkezdődött!
Mi az örök élet? A vég kezdete? A kezdet vége? Egyik sem, mivel Isten örökkévaló, és csak az öröklét folytatása kezdődött el számunkra, amikor elfogadtuk Jézust személyes Megváltónknak. Ezért mondhatjuk Isten ígéreteiben bízva, Krisztus érdeméért: az örökkévaló élet Istennel már e földön elkezdődött! >>

evél&levél

Evangélikus vagyok még?
Lapunk október 26-i számában a címlapon találkozhattunk ezzel a kérdéssel: „Evangélikus vagy-e még?” A cikk szerzője megdöbbentő tapasztalatát osztotta meg az olvasókkal: egyik híve elmesélte neki, hogy annyiféle egyházi műsort hallott, hogy most már maga sem tudja, milyen vallású. Remélhetőleg ez azt jelenti, hogy minden műsorban talált valami jót, ami megerősítette őt hitében, és Krisztushoz vitte közelebb, így nem tudta, hogy melyikhez is kötődik inkább. A cikkíró továbbmegy, és azt kérdezi: mit jelent nekem, hogy evangélikus vagyok? Én magam abban a különös (szerencsés) helyzetben vagyok, hogy lelkészként több evangélikus egyházban is szolgálhattam, így megtapasztalhattam, többféleképpen lehet az ember evangélikus (lutheránus). A dán egyházban például az evangélikusok vasárnap délelőtt misére mennek, ahol a lelkész miseruhában áll az oltár előtt, és minden vasárnap van úrvacsora, de gyónás nélkül… Venezuelában, ahol több református testvérünk is tagja volt az egyháznak, ez természetesen egészen másképp volt, de másképp van itthon, Magyarországon vagy Szlovákiában és Erdélyben. Mióta nyugdíjas vagyok, én is több felekezet istentiszteletein vehettem részt, és hallgattam rádiós műsoraikat is. Többször előfordult, hogy csodálkozva láttam, milyen különös utakon lehet eljutni az üdvözítő Krisztushoz. Mert ahhoz nem fért kétség, hogy mindnyájan felé igyekszünk. Természetesen tudom, hogy evangélikus vagyok, de azt is tudom, hogy nem ez a fontos. Luther sem akart lutheránus lenni, hanem keresztény – azaz „krisztusi” – hívő, Bibliával a kezében, az apostolok és az egyházatyák nyomában. Igaz, hogy evangélikus vagyok, de sokszor egynek érzem magam a többi felekezethez tartozókkal. Otthon érzem magamat közöttük, mert együtt haladunk az úton a cél felé. >>

Evangélikus vagyok - és az is maradok!
Kedves evangélikus keresztény hittestvérem! Evangélikus vagy-e még? – tette fel a kérdést hetilapunk 43. számának címoldalán Ferenczy Zoltán, majd így folytatta: Mit ért egyházunk népe evangélikussága alatt? Mit jelent nekem az, hogy evangélikus vagyok? Mit jelent nekem a Biblia, az evangélium? >>

Közlemények, nyilatkozatok

Útmutató - Evangélikus naptár 2004
Tisztelettel kérjük kedves olvasóinkat és a lelkészi hivatalokat, hogy a 2004-es bibliaolvasó Útmutató, illetve az Evangélikus naptár iránti igényeiket juttassák el kiadónkhoz. Luther Kiadó – 1085 Budapest, Üllői út 24. Fax: (06 1) 486-1229 • e-mail: kiado@lutheran.hu >>

A közelmúlt krónikája

Hogyan imádkozzunk?
Valójában nincs túl sok különbség aközött, ahogyan Pilátus bekerült a Credóba, illetve ahogy én részt vettem a dél-pesti egyházmegye katechetikai napján, és tessék: rögtön engem ért a megtiszteltetés, hogy beszámoljak róla. Ha valaki e jeles alkalom előtt nekem szegezte volna a kérdést, hogy „Te, Balázs! Mi az a katechetika?”, akkor a nagy hebegés-habogás közepette biztosan nem lettem volna képes olyan tömören fogalmazni, mint ahogy Bakos Ferenc tette az Idegen szavak és kifejezések szótárában. Épp ezért talán itt sem fölösleges a szó jelentését már a legelején tisztázni: katechetika = hitoktatástan. >>

Reformáció után - reformáció előtt
Ebben az évben november 10. és 13. között rendeztük meg az őszi országos lelkészkonferenciát. A „Reformáció után – reformáció előtt” címmel tartott találkozó alapötlete – hogy Klaus Douglass Új reformáció című könyvének tételeit a jelenleg adott lelkész-továbbképzési, közösségi alkalmakon beszéljük meg – már tavaly felmerült. Idén az őszi révfülöpi együttlétre sikerült olyan tematikát kidolgozni, amelynek keretében kiválaszthattunk néhány, az egyház megújulásának szempontjából fontos kérdésfelvetést. Az egész könyv feldolgozása messze meghaladta volna egy háromnapos konferencia kereteit, ezért a következő súlypontokra esett a választás: az egyház életének teológiai alapja, az igazi középpont; a lelkész személyének szerepe; a gyülekezetek missziói jellege, küldetése. >>

Orgona és szolgálat
A zene és az önzetlen szolgálat állt a középpontjában annak a hangversenynek, melyet november 14-én tartottak a pesterzsébeti evangélikus templomban. A gyülekezet főorgonásáért, Bencze Istvánért szólt a hálaadás, aki 65 éve ül az egyházközség orgonája mellett. >>

Újabb budapesti fórum az Evangélikus Egészségügyi Központról
November 8-án, szombaton a Deák téri gyülekezet termében került sor arra a megbeszélésre, amelyre már a tervezett Evangélikus Egészségügyi Központ majdani munkájában részt venni kívánó testvéreket hívták meg az előkészítést végző csoport tagjai. A 40 fős közösség orvos, gyógyszerész, gyógytornász, lelkész, diakonissza, és egyéb önkéntes segítő tagjai megvitatták a tervezett intézmény küldetéséről, missziói és szakmai programjáról készített összefoglalót. Miként azt az egyik országos intézet főigazgatója megfogalmazta: „Az ingatlan, a beruházás, a finanszírozás lebonyolítása mellett nem lehet eléggé korán elkezdeni az új intézmény legnagyobb értékét jelentő, elkötelezett munkatársi közösség szervezését.” A fórumon igehirdetéssel a kórházmissziói szolgálat lelkésze, Bajuszné Orodán Krisztina szolgált. >>

E heti Luther-idézet

Luther-idézet
"A halál (...) nemcsak e földi élet fájdalmas szenvedéseit fejezi be, de – ami még nagyszerűbb – a gazságoknak és bűnöknek is véget vet." Luther Márton: Tizennégy vigasztaló kép megfáradtaknak és megterhelteknek, 1519 (Virág Jenő fordítása) >>

Kultúrkörök

A szabadság szerelmese
Szervátiusz Tibor szobrászművész 1956-nak szentelt, az Erdély Művészetéért Alapítvány által szervezett kiállítását Orbán Viktor nyitotta meg a Vármegye Galériában. Ennek az volt a természetes következménye, hogy a november 6-ai megnyitó túlnőtt a megszokott kereteken – vagyis az érdeklődő közönség az egész Vármegye utcát elfoglalta, s talán még azon is túl állt, várt, türelmesen, ki tudja, meddig… >>

A vasárnap igéje

Biztató prófécia az örök fundamentumhoz ragaszkodó léleknek
Vasúti átjáró előtt három egymást követő táblával találkozik az autóvezető. Ezeken a táblákon egyre ritkuló piros vonalak jelzik, hogy veszélyes zónához közeledünk. Aki nem veszi komolyan a táblák üzenetét, végzetes bajba kerülhet. Aki figyel rájuk, elérheti kitűzött célját. Az egyházi év utolsó három vasárnapjának igéi – mint lelki KRESZ-táblák – nemcsak egy időszak végét jelzik, de intenek a végső „átjáró” közeledtére is. Két hete az ítéletről, múlt vasárnap az eljövendő Krisztusról szólt az ige. Az egyházi év utolsó vasárnapjának tábláján ez áll: „Az újjáteremtő Isten színe elé”. >>

Oratio oecumenica

Oratio oecumenica
Az alább közölt általános könyörgő imádságot szeretettel ajánljuk minden gyülekezet figyelmébe, bátorítva a lelkészeket arra, hogy az istentisztelet liturgiájának alakításakor számoljanak a rovatunk nyújtotta lehetőséggel is. >>