Evangélikus Egyház - Online újságok - Evangélikus Élet - Archívum - 2003 - 47 - Oratio oecumenica

Oratio oecumenica

Oratio oecumenica

Az alább közölt általános könyörgő imádságot szeretettel ajánljuk minden gyülekezet figyelmébe, bátorítva a lelkészeket arra, hogy az istentisztelet liturgiájának alakításakor számoljanak a rovatunk nyújtotta lehetőséggel is.

Élet és történelem Ura! Zajlik körülöttünk a mindennapok eseménysorozata, olykor fárasztó rohanásnak és esélytelen fáradozásnak tűnik minden igyekezetünk. A történelem sodró árnyában is alig vesszük észre, hogy hol a helyünk, és mi a feladatunk.

Évek múlnak el, ahogy ma is egyházi esztendőnk utolsó vasárnapjához érkeztünk. Szeretettel és hálával emlékezünk halottainkra, akár ebben az évben, akár korábban szólítottad őket magadhoz. Köszönjük a küzdelmes életben való bátor helytállásukat, szívük szeretetét, amely most hiányzik életünkből, de legfőképp hitüket, mellyel téged kerestek, benned bíztak, s egyedül Krisztusban reménykedtek. Sorsuk sötétlő árnyai között járva nem zúgolódtak, hanem tőled fogadták el a megpróbáltatást, betegséget, a rájuk zúduló igazságtalanságot is. Kérünk, áldd meg emléküket, hogy világító fáklyák lehessenek életünkben, és példájuk átsegítsen minket is életünk válságos időszakain. Krisztusért részesítsd őket örök országod örömében.

Kérünk, Urunk, te mutasd meg a felelős élet feladatait nekünk családban, gyülekezetben, egyházban és hivatásunk területén, hogy egykor számot adhassunk szavainkról és tetteinkről. Kérünk, ne nézz vétkeinkre és mulasztásainkra, hanem egyedül Szent Fiad keresztjére tekints. Add, hogy kegyelmed gazdagságában már most részesülhessünk, és nálad egykor örök örömben teljesedjék ki életünk. Ámen.