Egyházunk egy-két hete

Akik még gondolkodnak - Asztalos Richárd és Köncze-Geréb Szabolcs

Semmi „extrával” – rendes, szerdai órarend szerinti előadásaival és szemináriumaival várta hittudományi egyetemünk a pályaválasztásra készülő fiatalokat hagyományos őszi nyílt napján, november 12-én. Mintegy harminc gimnazista, illetve már érettségizett fiatal döntött úgy, hogy szeretné megismerni egyházunk lelkészképző intézetének egy átlagos munkanapját, és ha csak egy napra is, de teológushallgatóvá válik. Voltak, akik azzal az elhatározott szándékkal jöttek, hogy jövőre ide felvételiznek, s remélni lehet, hogy lesznek olyanok is, akik éppen itt kaptak hívást a lelkészi pályára.

A nap csak annyiban tért el a megszokottól, hogy mindent „megfeleztek”: a vendégek a szokásos másfél órás előadások helyett negyvenöt perces blokkokon vehettek részt. Többféle tantárgyba hallgathattak bele, így nagyobb áttekintést kaphattak arról, hogy mit is tanítanak a teológián. (A délután sem maradt program nélkül: adventi-karácsonyi kézműves műhely várta a fiatalokat a hittantanárok szervezésében, ahol ünnepi ajándéktárgyakat készíthettek.)

Az általános eligazításra a délelőtt végén, egy negyvenöt perces fórum keretében került sor, melyen dr. Szabó Lajos rektor, Szűcsné Prőhle Lívia főtitkár és Simon Attila HÖK-elnök, szenior adott átfogó tájékoztatást a felvételi rendről, az oktatásról, a követelményekről.

Szabó Lajos, aki hat éve vezeti az intézményt, rektori éveinek „gyorsmérlegét” így vonta meg: sok az öröm is, a gond is, de lényegesen több az öröm. Kiemelte: több okból is úgy látták célszerűnek, ha nem egy külön arculattal, hanem megszokott rendjével mutatkozik be az intézmény. A teológia háza táján most amúgy is igen nagy a mozgás a kollégiumbővítés miatt, melynek látható jeleként hatalmas gödör tátong az egyetem és a Teológus Otthon közötti területen. Sok egyéb mellett ez az építkezés is annak a bizonyítéka, hogy az egyetem helyzete lényegesen javult az utóbbi években, hangsúlyozta Szabó Lajos. Könyvtárbővítésre, informatikai fejlesztésre került sor, folyamatos a kapcsolat az oktatási tárcával, és az egyetem rendszeresen él a különböző pályázati lehetőségekkel. A kollégiumbővítés által pedig egy igazi „campus”-szá, lutheránus szigetté válhat a zuglói épületegyüttes.

Spirituális értelemben arról kell szólni, hogy a teológia szervesen beépül a Magyarországi Evangélikus Egyház életébe. Az itt tanuló fiatalok jelentős többsége az egyházban vállal szolgálatot, sokan már teológus éveik alatt részt vesznek otthoni gyülekezetük munkájában, vagy itt, Budapesten kapcsolódnak be aktívan egy közösségbe.

Örvendetes, hogy jó az összhang az intézményben az idősebb, tapasztalt oktatók és a fiatal doktoranduszok, tudományos kutatók között. Az ösztöndíjas PhD-rendszer fontos és új színt hozott a képzésbe, hiszen főállású munkaviszonyként teszi lehetővé a doktoranduszok számára a tudományos munkában való elmélyülést – mondta Szabó Lajos.

Szűcsné Prőhle Lívia rámutatott: a teológia egy kis egyetem, de ugyanazt várják el tőle, mint a „nagyoktól”, s ez komoly feladatot ró az oktatókra.

A főtitkár a felvételi módjáról szólva kiemelte: a felvételi elvek azonosak a felsőoktatásban másutt alkalmazott elvekkel, valamint megemlítette: a közeljövőben még informatívabb lesz az egyetem honlapja, ezzel is segítve az információáramlást.

Simon Attila HÖK-elnök a hallgatói érdekképviseletről szólt. Már most hívogatott a jövőre esedékes felvételi előkészítőre, amelyen „átbeszélik” a jelentkezőkkel a korábbi évek felvételi vizsgáinak anyagát, és minden segítséget megadnak a sikeres felkészüléshez.

Végezetül következzen egy „csokorra való” rektori jó tanács a leendő felvételizők számára: a legfontosabb a bibliaismeret! Hogyan tegyünk rá szert? A forgalomban lévő hittankönyvek tanulmányozásával, amit persze kiegészít a rendszeres Szentírás-olvasás – de ez utóbbi a teológiára felvételizők számára egyértelmű.

A felvételin átfogó bibliaismeretet kérdeznek, amely a fenti módszerrel tökéletesen elsajátítható. Az evangélikus énekek ismeretére, gyakorlására is biztatott Szabó Lajos, valamint arra, hogy szükséges az egyház közéletében való tájékozottság: ehhez olvasni kell az Evangélikus Életet és a Lelkipásztort. Bátor, leleményes, fantáziadús lelkészek képzése áll ma a 21. században a teológia fókuszában. Fontos a tradicionális alapok őrzése, de a missziói szerep is döntő. „A pesti egyetemi élet páratlan!” – zárta szavait Szabó Lajos rektor.

Megkérdeztünk három fiatalt, hogy milyen benyomásokat szereztek a nyílt napon, és fognak-e felvételizni a teológiára.

Aki már eldöntötte – Vladika Zsófia, Pécs

„Öt éve érettségiztem. Úgy gondolom, nem feltétlenül baj, ha valaki nem rögtön, 18 évesen jelentkezik a teológiára. Persze az nagyon jó, ha valakinek már az érettségi idején van erre indíttatása, de én személy szerint még éretlen voltam erre a döntésre. A nők esélyeit jónak látom a pályán, bár tény, hogy szembe kell néznünk azzal is, hogy vannak, akik szívesebben látnak férfi lelkészeket az oltártérben. Magam egyébként hittant oktatok, és vasárnapi iskolát vezetek a pécsi gyülekezetben, melynek életében szervesen részt veszek. Pécsett nagyon jó az ifjúság, gospelkórusunkkal nemrég négy helyen jártunk: Győrben, Budapesten, Szegeden és Kiskőrösön. Emellett a pécsi evangélikus regionális központnak is munkatársa vagyok.”

Akik még gondolkoznak – Asztalos Richárd és Köncze-Geréb Szabolcs, Nyíregyháza

1. R.: „Mindketten a Nyíregyházi Kossuth Lajos Evangélikus Gimnáziumból jöttünk. Én negyedikes vagyok, Szabolcs harmadikos.”
2. G. Sz.: „Nekem tetszik a nyílt nap, nagyon érdekesek voltak az órák, amelyeken részt vettem. Úgy tervezem, hogy egy másik egyetemi szak mellett tanulok majd teológiát.”
3. R.: „Én szeretném megpróbálni a felvételit, de még nem döntöttem véglegesen. Örülök annak, hogy van ilyen rendezvény, mert betekintést nyerhettünk a teológia életébe, abba, hogy hogyan folyik itt az oktatás. Egészen mások a követelmények és az oktatási rend, mint a középiskolában. Ha felvesznek, szeretnék aktívabban bekapcsolódni az egyház életébe.”

Kőháti Dorottya

Regionális hozzárendelés: Evangélikus Hittudományi Egyetem