evél&levél
Olvasói levél egy dogmatikai könyv kapcsán
Hivatásom gyakorlása közben sokat foglalkozom az idős emberek életének olykor fájdalmas mindennapjaival. Az emberi erővel néha megoldhatatlan testi-lelki kérdések gyakran teszik próbára hitünket. Az emberi nyomorúságban élők segítéséhez hitünk szerint az út az élő ige értő befogadása által vezet. Mélységesen tisztelem a prédikátorokat, akik szolgálatuk által közvetítik Jézus üzenetét. Külön köszönet illeti őket hitmélyítő tevékenységük írásos formájáért, mert az írott szó ereje közismert. Nagy erénye e műveknek, ha nemcsak a „beavatott”, de a teológiában szerényebben járatos, magunkfajta hívőt is közelebb hozzák az Ige igazságához. Melanchthonra utalva ugyanis inkább imádni, mint kutatni szeretnénk a kifürkészhetetlent, hogy Istenben bízva életünk nemes harcát megharcoljuk.
Teológusoknak és laikusoknak egyaránt jól érthetően, nagy szakmai műgonddal alkotta meg D. dr. Nagy Gyula püspök a 2000 karácsonyára kiadott, Az egyház mai tanítása című evangélikus dogmatikájának első kötetét. A mű jelentőségét az arra illetékes szakemberek az általam is nagyra becsült Evangélikus Élet hasábjain érdeméhez illő módon méltatták. Magam a könyvet több mint háromszor olvastam végig, és segítségével hitem sok nehéz kérdésére kaptam feleletet. Külön örömömre szolgál, hogy a püspök úr lapunk 2003. november 2-i ünnepi számában „A magunk reformációja” címmel megjelent írása is az általa írott dogmatikai mű szellemiségét hordozza. Reménységünk szerint a dogmatika további része is hamarosan közkincsünkké válhat. Adjon az Úristen további testi-lelki erőt a püspök úrnak a folytatáshoz, és kísérjen mindenkit Isten áldása, aki őt áldott hivatásának gyakorlásában támogatja.
Dr. Tróznai Tibor gerontológus (Budapest)