Egyházunk egy-két hete
Hármas ünnep Kötcsén
Ünnep Kötcsén |
Aki megfordul Kötcsén, annak meg kell ismernie egy nagyon fontos kifejezést. Ez a kerbájt. Erős fantáziával is nehezen fedezhető fel benne az eredeti jelentése, amely a német templomszentelési ünnep napjára (Kirch-Weih-Tag) utal. A falu lakói ugyanis egykori betelepítettek utódai, akik ezen az ünnepen egyszerre adnak hálát a kapott új hazáért, a türelmi rendelet utáni toleranciáért és templomukért, valamint az új termésért. Őseik letelepedésük után, 1797 tavaszán helyezték el templomuk alapkövét, és az elkészült hajlékot következő év november 21-én szentelték fel. Ennek emlékét őrzik ma is.
A kívülálló vendég számára felejthetetlen látványt nyújt, ahogy a férfiak rozmaringot tűznek a kalapjukra, és egyfajta liturgikus mozdulatsor kíséretében birtokba veszik az újbort. A hármas ünnep egy istentisztelettel kezdődött, melyen Ittzés János, a Nyugati (Dunántúli) Evangélikus Egyházkerület püspöke a 46. zsoltár alapján hirdetett igét. Ebben utalt a 205 évvel ezelőtti eseményekre. Egy közösség talált itt hazára, szabadságra, és épített templomot. Az egyház megmaradására nekünk is van ígéretünk van, ám arra nincs, hogy a Kárpát-medencében is fenn fog maradni a kereszténység. Isten ma is felajánlja segítségét, hogy ne csak az ősi múltra emlékezzünk. A mai szív mai hűségével kell énekelnünk a zsoltárt. Be kell menekülnünk Isten erős várába, mert mindannyiunk jövője, megmaradása a tét.
Az ünnepségsorozat a parókia előtt folytatódott, amikor a püspök felszentelte a megújult lelkészlakást. Dr. Reinhardt Miklós, a gyülekezet felügyelője az istentisztelet végén elmondta, hogy a parókia 1847–49 között épült. A mostani felújítás 14,5 millió forintba került, amelynek jelentős hányadát egy régi iskolaépületért kapott kárpótlás biztosította. A hiányzó 5 millió forintot a Széchenyi-terv pályázatán nyerték el. Így a tetőléceket és cserepeket, valamint az ablakokat és a külső ajtókat is ki tudták cserélni. Új villanyvezeték-hálózatot, fűtésrendszert, vizes- blokkokat, járólapot, álmennyezetet építettek. Egy terasz hozzáépítésére is lehetőségük nyílt.
Ezután kezdődött a hagyományos kerbájti ünnepség a templomkertben. Ezen érdekes volt megfigyelni a jellegzetesen magyar szimbólumok megjelenését. A gyülekezet felügyelője ezzel kapcsolatban lapunknak elmondta, hogy Kötcsén tudatosan magyarosodott el a gyülekezet. Csupán 1812-ig voltak német istentiszteletek. Ezután két nyelven prédikáltak, 1896 óta pedig már csak magyarul szól az ige a templomban.
Az utóbbi években a gyülekezetet Siófokról gondozták, de Lampért Gábor szolgálata után most már helyben lakó helyettesként Havasi Kálmán nyugalmazott lelkész hirdetheti itt Isten igéjét. A hármas ünnep arról üzent: a megmaradás biztonságát nem az elmagyarosodás, hanem az Úrban való, az ő igéjére támaszkodó bizalom jelenti!
Menyes Gyula
Regionális hozzárendelés: Kötcsei Evangélikus Egyházközség