Kultúrkörök

A Petőfi Irodalmi Múzeum megtisztelő feladata az, hogy a méltatlanul elfelejtett költőket, írókat megismertesse a közönséggel – mondta a múzeum igazgatóhelyettese, Csorba Csilla. Sajnos Szép Ernő is az elfeledett költők közé tartozik. Sokan már a nevét sem ismerik, a hivatalos tananyagból is kimaradt. Pedig saját korában igen népszerű volt, műveit szívesen olvasták, színműveit jó néhányan megnézték. Halálának 50. évfordulója alkalmából a Petőfi-múzeum egy kiállítással tiszteleg emléke előtt.

Szép Ernő 51 kötetet írt, de közülük ma már csupán kettő kapható. Nem volt politikus alkat, nem szeretett szerepelni. A nagyváros tülekedése, zaja taszította, félrehúzódott, elrejtőzött az emberek elől. Sokan úgy vélik, gyermeki lelkületű, jelentéktelen ember volt. A kiállítás ezt a téves nézetet kívánja eloszlatni. Mint a lelkes ifjú rendező, Cséve Anna Móricz-kutató elmondta, Szép Ernő észrevette a költészetet a mindennapokban, az egyszerű dolgokban is.

Képi látásmódja bizonyára összefügg rajztehetségével. Ifjúkorában sokáig festőművésznek készült. Cséve Anna szorgalmasan felkutatta Szép Ernő számos kiadatlan rajzát, köztük az önarcképét, valamint a szív alakú arcokat. A gondosan összeállított kamara-kiállítás még Hermann Lipót és más jeles festők róla készült festményét is a látogatók elé tárja.

„Magasan szálló S” – ez a tárlat alcíme, amely egy írásából származik, és nevének első betűjét jelzi, másrészt a papírhajtogatás vagy a selyemsimogatás hangját idézi fel. Ezért a kiállítás látványképét úgy készítették el, hogy selymeket valamint papírdarabokat tettek ki egymás mellé, amelyet szabad, sőt ajánlatos megsimogatni, s amelyeknek simítása az s hang susogását kelti.

Szép Ernő művészetének elismertségét bizonyítja, hogy a Nyugat köréhez tartozott, éppen ebben a rangos lapban tűnt fel első verseivel. Baráti szálak fűzték Ady Endréhez és Nagy Endréhez.

Írásai filozofikus jellegűek. A mindennapokban látottak felett elmélkedik, és igen komoly gondolatokat vet fel a teljesen hétköznapi eseményekről is. Nagy megértéssel, beleérzéssel és rokonszenvvel ábrázolja az elesettek, a szegények világát.

Finom gúnyolódásai gyermeki csodálkozással párosulnak, és egyéni színt adnak műveinek. A sajátos pesti humort alkalmazza, kifejezései is pestiesek. Ennek az életszemléletnek mintegy sűrítményei híres kabarészámai és színművei, melyek nagy sikert arattak a korabeli nézők között.

A remek kiállítás januárig tart nyitva. Érdemes megtekinteni.

Berényi Zsuzsanna Ágnes