Evangélikus Egyház - Online újságok - Evangélikus Élet - Archívum - 2003 - 50 - Rejtőzködő műkincsek

Egyházunk egy-két hete

Rejtőzködő műkincsek

Kiállításmegnyitó az Evangélikus Országos Múzeumban

Kiállításmegnyitó
„Itt a holtak élnek – a némák beszélnek” – olvashatjuk a feliratot az Evangélikus Országos Múzeum állandó kiállításának bejárata felett. A Rejtőzködő műkincsek címmel december 3-án megnyílt új időszaki kiállításon néhány újabb egyházi vonatkozású tárgy „szólalhat meg”...

„Számtalan értékes – és eddig még fel nem fedezett – műkincs van vidéki evangélikus gyülekezeteink birtokában. Ezeknek a gyakran mostoha körülmények között tárolt becses tárgyaknak a felkutatása, megmentése és bemutatása volt a célja ennek a tárlatnak” – mondta a megnyitón elhangzott rövid beszédében Harmati Béla László igazgató, a kiállítás megálmodója.

Neki és munkatársainak – Kákonyi Zsófia, Gyimóthy Tamásné és Bucsi Ágnes restaurátoroknak – köszönhetően mostantól a Dunántúl néhány egyházi vonatkozású értéke mindenki számára megtekinthetővé válik. A Rejtőzködő műkincsek elnevezésű tárlat keretében a töröktől és az ellenreformáció viszontagságaitól leginkább megkímélt térség, a Dunántúl néhány 18. század végi, illetve 19. század eleji oltárképét és szobrát gyűjtötték össze. Emellett – születésének kétszázadik évfordulóján – emléket állítanak Deák Ferencnek is. A reformkori államférfi által faragott bot a múzeum egyik büszkesége.

Az április végéig látható kiállítás rendezője Ágoston István belsőépítész. Munkáját dr. Kertész Botond történész és Zászkaliczky Zsuzsanna művészettörténész is segítette.

Gazdag Zsuzsanna