Keresztutak
Tihanyi kalendárium 2004
Fáradtan és gyötörten vetődtem el Tihanyba. (Oh, jaj, ha a visszhang is, mint szívem, már – kihagyna!) … A visszhang, látom, jó még. Köszönöm, amit mondott. Könnyebbek lettek nyomban a vállamon a – gondok.
Harsányi Lajos költői sorait, gondolom, sokan magukénak érzik, amikor a várt – ilyenkor karácsony-újév táján érkező – szép kiállítású könyvecskét lapozgatják. Az immár nyolcadik alkalommal megjelenő kiadvány az elmúlt nyár melegét hozza vissza a zord téli napokba, és reményt adó üzenetet rejt azok számára, „akik Tihanyba látogatnak, azoknak, akik szeretik a Balatont és környékét, s akik tudják, hogy gyökerek nélkül élni nem lehet… A félsziget, ahol élünk, érdekes találkozási helye a különböző embereknek, kultúráknak, hagyományoknak. Becsülnünk kell azokat, akik előttünk éltek, hogy el tudjuk fogadni egymást, akik ma kell, hogy válaszoljunk a szél kihívásaira. Viharos volt a történelmünk, és ahhoz, hogy helyt tudjunk állni, ma is szükség van erőre és egymás elfogadására… Olyan hely, ahol szellemi, lelki feltöltődésre van lehetőségük mindazoknak, akik fogékonyak az igaz, a jó és a szép iránt…” – olvashatjuk a könyv szerkesztője, dr. Korzenszky Richárd perjel ajánló soraiban.
A 250 oldalas kalendárium olyan tartalmas, tanulságos összefoglalást ad az elmúlt esztendő találkozásairól, gazdag programjáról – kiállításokról és előadásokról –, amely már fényt vet a tervezett idei rendezvényekre is. A kötet egyik legfőbb érdekessége az egyházi jellegű emlékezések mellett a Balaton-parti város és környéke újabb és újabb történelmi, irodalmi, néprajzi értékeinek feltárása, bemutatása. Az Eseménynaptár 2003, illetve a szerkesztő Naplójegyzetek című színes, hangulatos, gyakran elgondolkoztató beszámolója évek múlva a valós történelem hiteles tanúja (dokumentuma) lehet. A tihanyi bencés apátság – kis közösségének áldozatos munkájával, a „tetőtéri estékkel”, a kőtári, Rege cukrászdai kiállításokkal, hangversenyekkel – az elmúlt esztendőkben a Tihanyi-félsziget kulturális központja lett. Ezt igazolja a lapban elhelyezett sok fotó és az igen ügyesen közölt Sajtóvisszhang 2003 is.
Schelken Pálma