Evangélikusok

Ismeretlen adatok Kossuth Lajos temetéséről

Kossuth Lajos, a turini remete

Kossuth Lajos egész életében hívő evangélikus volt, és ezt minden helyzetben hangsúlyozta is. Utolsó éveit Itáliában, Torinóban töltötte, önkéntes száműzetésben. Itt azonban nem volt evangélikus templom, ezért annak a felekezetnek a hajlékát látogatta, amelyik az evangélikus valláshoz a legközelebb állt. Így került kapcsolatba a torinói valdensekkel.

A valdens mozgalom a reformáció egyik korai előfutárának tekinthető. Alapítója, Waldus (Valdo) Péter gazdag lyoni kereskedő volt, aki sehol nem talált lelkének nyugalmat, ezért a Szentíráshoz fordult. Megtérése után szétosztotta vagyonát a szegények között. A pápai tekintély helyett a Bibliát állította a középpontba, és egyetemes papságot hirdetett. A sok üldöztetés miatt Franciaországból szinte teljesen eltűnt ez a vallási irányzat. Olaszországban azonban ma is jelentős számban élnek valdensek, akik igen nagy gondot fordítanak a művelődésre. Minden tudományos igényt kielégítő könyvtáruk és levéltáruk van.

Tavalyi olaszországi tanulmányutam során a valdens levéltárban találtam meg a Kossuth Lajosra vonatkozó következő adatokat.

Henry Appia (1861-1901) valdens lelkész genfi, francia nyelven kiadott életrajzában a 378-379. oldalon a következők olvashatók magyar fordításomban:

"Ennek a hősnek a halála elég hamar összefonódott az olasz függetlenség kezdeteivel. (...) Egy egész nemzedék bálványává, >>legendás személyiségévé<< lett - mondta a magyar lelkész kollégáinak Torinóban. A nemzetvédelem vezére, az új köztársaság elnöke, csaknem teljes hatalmú diktátor volt, majd (...) száműzték a birodalomból. Ámde száműzetésében megélhette, hogy az 1867-ben Magyarországnak megadott alkotmány az általa követelt csaknem valamennyi szabadságjogot biztosította. A szabadságnak ez a szenvedélyes barátja Torinóban (...) fejezte be életét nyugodt öregségben.

Kérjük, hogy ebből a fontos és nehéz alkalomból az Úr vezessen. (...) Francia, olasz és magyar nyelvű szolgálatunk során kerülni fogunk minden politikát és dicshimnuszt. (...) A Zsidókhoz írt levél 11. fejezetének versei alapján [Zsid 11,13-16], amelyek azokra vonatkoznak, akik keresik a hazájukat, meg fogom mutatni, hogy a hazaszeretet és a hazáért vállalt száműzetés körülményei naggyá teszik az embert. Aztán emlékeztetek arra, hogy van még ennél is nagyobb: az örök haza szeretete (...)."

Majd később ezt olvashatjuk:

"Torinói templomunk sohasem látott még hasonló látványosságot (...). Káprázatos díszítés (...). Magyar diákok álltak őrséget nemzeti gyászruhában, nagy tollas selyem- vagy bársonyasztrakánban [birkabőr vagy plüsszerű szövet, drága ünnepi viselet], egész Magyarország és Erdély minden sarkából érkező küldöttségek, Budapest polgármestere és az országgyűlés tagjai gazdagabb öltözékben és alkalmanként figyelemreméltó szépséggel. A menetben elöl haladva egy 1848-as öreg magyar veterán [más leírásokból ismeretes, hogy Türr István volt], kezében egy pálma, hosszú fehér haja leomlott vállaira..."

A fenti sorokból kitűnik, hogy az olasz kortársak is nagyon megbecsülték Kossuth Lajost.

Bizonyosra vehető, hogy még más, számunkra értékes ismeretlen irat is található ebben a levéltárban. Remélem, hogy alkalmam nyílik arra, hogy a valdens levéltárban további kutatásokat is folytathassak.

Berényi Zsuzsanna Ágnes