evél&levél

A minap egy könyváruházban jártam, hogy szemügyre vegyem az új vallásos irodalmakat. Miközben lapozgattam a valódi és kétes értékeket egyaránt közvetítő kiadványokat, arra lettem figyelmes, hogy a polc túloldalán valaki egy boszorkánylexikont nézeget. Rajtam is úrrá lett a kíváncsiság, ezért tettem egy 180 fokos fordulatot a könyvespolc körül.

A "vallás" címke helyett itt az "ezoterikus" felirat tájékoztatott a kínálatról: mágia, asztrológia, titkos tanítások, Harmadik Szem, őselemek és egyéb "szellemi vattacukrok" széles választéka csábított vásárlásra. Levettem az egyik vaskos kötetet, és fellapoztam. "Kövess el minél több hibát!" - hirdette az ikszedik fejezet, majd hozzátette: minden hibából tanul az ember.

Sietve visszatettem a könyvet, de az imént idézett mondat továbbgondolásra késztetett. Kövessek el minél több hibát? Érdekes, én eddig úgy tudtam, hogy "más hibájából okul a bölcs"... Másrészt azóta is kicsit furcsának találom, hogy valaki arra biztat: szándékosan hibázzak. Tudjuk, hogy "akik Istent szeretik, azoknak minden javukra szolgál" (Róm 8,28) - még a hibák is -, hiszen "ahol megnövekedett a bűn, ott még bőségesebben kiáradt a kegyelem" (Róm 5,20).

"Mit mondjunk tehát? Maradjunk a bűnben, hogy megnövekedjék a kegyelem? Szó sincs róla!" (Róm 6,1-2) Ha valaki hibázik, de beismeri bűnét, az biztosan a javát szolgálja; viszont a parancs a bűn felismerését követően mindenképpen ez: "Mostantól fogva többé ne vétkezz!" (Jn 8,11) A mi Jézusunk egyébként sem buzdított soha hibák elkövetésére, sőt azt mondta: "Ti azért legyetek tökéletesek, mint ahogy menynyei Atyátok tökéletes." (Mt 5,48)

Persze nyilvánvaló, hogy az ezoterikus könyvek alapja nem a Szentírás. Sajnos azonban az is egyértelmű, hogy az embereket egy hatéves gyereknél is könnyebb megvezetni ezzel a sok hókuszpókusszal. Érthetetlen, hogy az, akinek már sikerült túllépnie a legnagyobb rákfenén, a materializmuson, és aki eljutott a spiritualizmusig, hogyan dönthet az ezoterika mellett? A válasz kézenfekvőnek tűnhet: különbözni szeretne az átlagtól, a nagy többségtől, és izgalomra, rejtélyes dolgokra vágyik.

Az "ezoterikus" szó jelentése azonban az, hogy "titkos, rejtett, csak a beavatottaknak érthető, csak nekik hozzáférhető". Az ezoterikus irodalom iránt érdeklődők tehát még biztos nem tették fel maguknak a kérdést: ha ezekből a könyvekből valóban olyan titkos és rejtett tudás meríthető, akkor miért szerepelnek egy könyváruház polcain? Ha tényleg csak a beavatottak számára hozzáférhetőek, akkor miért teszik kirakatba ezeket a könyveket, ahol mindenki szemügyre veheti, megszerezheti őket? És aki misztikumra vágyik, miért nem a Bibliát lapozgatja, mint minden idők legmisztikusabb irodalmát?

Talán a legtöbb embernek nem elég az ígéret, talán kevés egy eljövendő, túlvilági lét boldogságának a reménye. Ezért kell ez a sok szemfényvesztő tanítás. "De ezt nem úgy értem, mintha Isten igéje erejét vesztette volna" (Róm 9,6), mert az ígéret nem csak a túlvilágra vonatkozik. Emlékezzünk Jézus szavaira: "Bizony mondom néktek, hogy senki sincs, aki elhagyta házát vagy feleségét, testvéreit, szüleit vagy gyermekeit az Isten országáért, hogy ne kapná vissza sokszorosát már ebben a világban, a jövendő világban pedig az örök életet." (Lk 18,29-30)

"Ébredj fel, aki alszol" (Ef 5,14), és eszmélj - már ebben a világban! Öröm és boldogság nem csupán "odaát" van! Kár, hogy azok, akik még ma is a titkos tanítást ígérő könyveket lapozgatják, ezt az alaptanítást nem ismerik.

Andriska János (Debrecen)