Keresztutak

Balról jobba: Semjén Zsolt, Szászfalvi László, Balog Zoltán és Csallóközi Zoltán

"Szomorú, hogy általában akkor esik szó a médiában az egyházakról, ha pénzzel, a >>papok pénzével<< hozzák összefüggésbe őket, nem pedig hitéleti, értékadó tevékenységükkel kapcsolatban..." - jegyezte meg Balog Zoltán, a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány főigazgatója azon a sajtótájékoztatóval egybekötött kerekasztal-beszélgetésen, amelyet a Keresztény Demokrata Fórum rendezett március 9-én, kedden délelőtt. A nagy médiaérdeklődéssel övezett alkalom az ökumenikus imahéten elkezdett kerekasztalbeszélgetés-sorozat újabb állomása volt. Apropóját ezúttal az adta, hogy az utóbbi hetek kampányszerű politikai megnyilvánulásai között markánsan jelent meg az egyház-finanszírozás újragondolásának kérdése - nem kis hullámokat keltve...

A pár héttel ezelőtt nyílt belvárosi Kráter Könyvesház hangulatos, Wass Albertről elnevezett olvasótermében a "polgári oldal" egyházpolitika iránt elkötelezett szakértői fejtették ki véleményüket. Balog Zoltán mellett felszólalt Semjén Zsolt országgyűlési képviselő, az Emberi Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottság alelnöke, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) elnöke, valamint Szászfalvi László országgyűlési képviselő, az Emberi Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottság elnöke, a Keresztény Demokrata Fórum (KDF) elnöke is.

A sajtótájékoztató moderátorátorának, Csallóközi Zoltán KDF-alelnöknek a bevezető szavai után elsőként Szászfalvi László - "civilben" református lelkész - ismertette, mi is tartozik egyáltalán a "hitéleti támogatások" körébe. Fontosnak tartotta leszögezni, hogy az állami költségvetés négy nagy rovatából - mint például az ingatlanrendezési, a rekonstrukciós támogatás - csak egy nevezhető a szó szoros értelmében egyházi támogatásnak, ám az sem feltétlenül közvetlenül a hitéletet támogatja. Arról a bizonyos "egyházak által szabadon felhasználható összeg"-ről van szó, melyet döntő többségében egyházi intézményeik felújítására fordítanak az adófizetők által támogatásra érdemesített egyházak. Az 1%-os támogatási forma kapcsán azt kell látnunk, hogy az állampolgárok utólagosan rendelkeznek adóforintjaikról: arról döntenek, hogy a kincstárba már befolyt összeg hová kerüljön. A civil szervezeteknek átutalható 1% szintén utólagos rendelkezés a már befizetett adópénzek sorsáról.

Semjén Zsolt arra mutatott rá, hogy bár helyes, hogy a személyi jövedelemadót fizető polgárok nyilatkozhatnak adójukról, ám e metódusnak van egy gyenge pontja. Sokan megfeledkeznek ugyanis azokról az állampolgárokról, akik részt vesznek a hitéletben, de nem fizetnek személyi jövedelemadót (nyugdíjasok, diákok stb.)! Megdöbbentő, de ily módon a társadalom kétharmad része ki van zárva abból, hogy véleményt nyilvánítson. (A legutóbbi népszámlálási adatok szerint 7,5 millió ember keresztény kötődésű!) A polgári kormány ezen a renden úgy módosított, hogy - a népszámlálási adatokat figyelembe véve - állami kiegészítéssel "kipótolta" a befolyt összeget. Ezt azonban a jelenlegi kormány - Semjén Zsolt szerint - törvénysértő módon megváltoztatta. A KDNP most konkrét, alkotmányos megoldást dolgozott ki: arra tett javaslatot, hogy az állami kiegészítés tekintetében minden egyház maga dönthessen arról, hogy a népszámlálási adatokat vagy a személyi jövedelemadót fizető tagok számát vegyék figyelembe - aszerint, hogy számára melyik a kedvezőbb. A képviselő utalt arra is, hogy az SZDSZ által felvetett százalék-összevonás mind eszmei, mind elvi okokból elfogadhatatlan, se jogi, se politikai relevanciája nincs. "Más kategória egy egyház, és más például a bélyeggyűjtők egyesülete..." - mondta a pártelnök.

Balog Zoltán az egyház-finanszírozással kapcsolatban úgy fogalmazott: a kérdés "állatorvosi ló" módjára képezi le azt, ahogyan ma a közéletben közelítenek a történelmi, teológiai, filozófiai valósághoz... A főigazgató problémának látja, hogy nincs folyamatos szakmai párbeszéd a politikusok és az egyházak képviselői között. 2002 tavasza óta semminemű koncepció nem készült, ám azt pozitívumnak tartja, hogy a történelmi egyházak dialógust folytatnak egymással. Balog Zoltán szintén aláhúzta: az emberek fejében téves elképzelés él a "hitéleti támogatás" kifejezéssel kapcsolatban, hiszen a hitéleti tevékenységet 95%-ban a helyi közösségek - a hívek - finanszírozzák, nem pedig az állam. Az állami pénzek jellemzően az épületek fenntartására fordíttatnak. Konkrét példát is említett: a Mátyás-templom fenntartása nem a katolikus hívek feladata, hiszen közös, nemzeti műemlékkincsünkről van szó...

A kerekasztal-beszélgetésen egy másik, nagy vihart kavart téma is napirendre került: a Károli Gáspár Református Egyetemről eltanácsolt homoszexuális hallgató ügye. Semjén Zsolt megjegyezte: az ominózus történetben nem a homoszexuálisok jogairól, hanem a vallásszabadságról van szó! Az ugyanis erkölcsteológiai szempont, hogy egy egyház mit tart bűnnek, és kit avat lelkésszé. Állami, miniszteri nyomással ennek eldöntésébe - a református egyház belső vitájába - beleavatkozni nem lehet, annál is kevésbé, mert maga az alkotmány rendelkezik arról, hogy az egyházak szabadságát védelem illeti meg. De még a tudományos szabadságjogot is sérti a médiában folyó kampány: hasonló kérdésben csak az adott tudomány - tehát itt a teológia, a dogmatika, az etika stb. - művelői illetékesek döntést hozni. Mi lenne, ha miniszteri nyomásra mondjuk egy, a cölibátust nem vállaló kispapot is felszentelne a katolikus egyház?...

Balog Zoltán - aki hivatását tekintve református lelkész - csak megerősíteni tudta a pártelnököt, hozzátéve: az egyház identitását sérti mindaz, ami ezen ügy kapcsán a médiában zajlik. Véleménye szerint egy tisztán erkölcsteológiai kérdésben álságosak az antidiszkriminációs elvek és az EU-csatlakozás érvei.

Zárásként egy "témába vágó" friss információval is szolgált a szövetség főigazgatója: a legújabb hírek szerint van rá esély, hogy a készülő EU-alkotmányban - ha nem is a preambulumban - rögzítve lesz kontinensünk keresztény öröksége.

Kőháti Dorottya