Egyházunk egy-két hete

Sok jó ember kis helyen is elfér - tartja a mondás. Ennek valóságát tapasztalhatták meg mindazok, akik március 27-én részt vettek a Deák Téri Evangélikus Gimnáziumban rendezett XIII. országos evangélikus hittanverseny döntőjén. Az egyházunk Gyermekbizottsága által szervezett vetélkedőn az a 43 - egyenként négy-négy fős - csapat adhatott számot felkészültségéről, amely az egyházmegyei fordulók során első helyezést ért el. A vidám és komoly perceket egyaránt tartogató megmérettetés alapjául Lukács evangéliuma szolgált.

Egyek vagyunk Jézus szeretetében

Az izgatott gyereksereg, felkészítő tanáraik és kísérőik zsúfolásig megtöltötték a gimnázium dísztermét. Nem könnyű feladatra vállalkozott hát az, aki igyekezett kordában tartani ezt az eleven, zsibongó tömeget. Eszlényi Ákos és Győri Péter Benjámin lelkésznek - egy-egy gitárral "felfegyverkezve" - azonban ez is sikerült. A közös éneklés addig tartott, amíg minden meghívott csapat meg nem érkezett. Ekkor a szervezők egyike, Joób Réka gyermekreferens köszöntötte a jelen lévő gyerekeket és felnőtteket, majd Vincze Katalinnak adta át a szót.

A soproni líceum iskolalelkésze áhítatában azt hangsúlyozta, hogy bár a résztvevők különböző helyről és háttérből érkeztek, van, ami itt és most azonos bennük. Például az, hogy vannak álmaik - akár e hittanverseny kapcsán is -, és lehet, hogy csalódásként érik meg, ha nem az ő csapatuk lesz az első helyezett. Ám ennél sokkal fontosabb az, ami igazából összeköti a jelenlévőket: ez pedig nem más, mint Jézus szeretete.

Hitben és élményekben gazdagodva

Az Ige üzenetére figyelő indítás után el is kezdődhetett a verseny. A három korcsoportra (1-3., 4-6., valamint 7-8. osztályosok) osztott csapatok követték vezetőiket, Sikterné Csizmadia Ágnest, Rostáné Piri Magdolnát, valamint Sikter Jánost és Joób Rékát a számukra kijelölt termekbe. Míg a diákok tudásuk legjavát adva igyekezték megoldani a feladatokat, kísérőik és felkészítőik izgalommal telve várakoztak.

Közülük némelyek a díszteremben foglaltak helyet. Antal Enikő és Bodnár Zsoltné Nyíregyházáról érkezett, abból a városból, amelynek egyik csapata ott volt a tavalyi hittanverseny dobogósai között. A két hittantanárnő arról számolt be, hogy az idei megmérettetés szintén igen nagy élményt jelentett mind nekik, mind diákjaiknak. "Lelkesen és izgatottan készültek a megyei szintű döntőre és a mai versenyre is. Még szabadidejük egy jó részét is erre áldozták" - mesélte Antal Enikő. Bodnár Zsoltné hozzátette, hogy nemcsak a diákokat, hanem a szülőket és nagyszülőket, azaz az egész családot megmozgatta ez a vetélkedő azáltal, hogy ők is tevékenyen részt vettek a gyermekek felkészítésében. Így - talán nem túlzás ezt állítani - a hittanverseny a misszió egyik eszközévé is válhatott abban az esetben, ha a hozzátartozóknak a hithez és a valláshoz korábban kevés közük volt. A Budafokról érkezett Balog Péterné hitoktató mindehhez hozzáfűzte: nagy örömöt jelentene számára, ha nemcsak évente egyszer, hanem akár többször is lenne ilyen rendezvény egyházunkban, hogy a gyerekek minél gyakrabban megtapasztalhassák az evangélikus közösség megtartó és gazdagító erejét.

Joób Réka gyermekreferens az országos hittanverseny fontosságáról szólva a következőket mondta: "A szervezők egyikeként azt gondolom, hogy Lukács evangéliumának az a verse, amelyet a magam számára egyfajta mottóul választottam, egybecseng a hittanverseny valódi céljával: >>Mert ahol a ti kincsetek van, ott lesz a ti szívetek is.<< (Lk 12,34) Úgy vélem, hogy nemcsak a részt vevő gyerekek, hanem azok is, akik >>csupán<< a megyei megmérettetésig jutottak - ez országszerte körülbelül 700 versenyzőt (!) jelentett -, közelebb kerülhettek az evangéliumhoz, jobban megismerhették azt. Ha most, gyerekként még nem is látják biztosan, hogy ezáltal maradandó értékek birtokosaivá lettek, később - reményeink szerint - mindegyikük megtapasztalhatja, hogy a valódi, mennyei kincsek az igazán fontosak. Nekünk, akik egyházunkban a gyermekmunkáért felelünk, nem is lehet más a célunk, mint hogy ezeknek a mennyei kincseknek a megtalálásában segítsünk."

Jövőre újra eljövünk!

Bő egy óra elteltével lezárult a verseny. Már csak az ebédszünetet kellett végigizgulni ahhoz, hogy ki-ki megtudhassa a várva várt eredményt a szoros - két korosztályban holtversenyt is produkáló - "bibliai ki mi tud" végén. Az első korcsoportban (1-3. osztály) a harmadik helyezett Boba, a második Surd, az első Szarvas lett. A második korcsoportban (4-6. osztály) a bronzérmet Orosháza, az ezüstöt Nyíregyháza, az aranyérmet pedig Sopron vihette haza. A harmadik korcsoportban (7-8. osztály) Farmost és Pécset megelőzve Rákoskeresztúr lett a győztes. Minden nyertes csapat tíz-tízezer forintos pénzjutalomban részesült, ezenkívül a második helyezettek a Csodák Palotájába, az elsők pedig a Tropicariumba szóló belépőt is kaptak.

A helyszínen végzett rövid közvélemény-kutatás alapján a gyerekek egy része szerint a verseny "egy kicsit nehéz volt", mások úgy vélték, hogy "egyáltalán nem volt az". Abban azonban mindnyájan egyetértettek, hogy szívesen és örömmel jönnének jövőre is.

G. Zs.