Evangélikusok

Kő kövön nem marad - tartja a mondás. Igaz ugyan, hogy Sándy Gyula (1868-1953) evangélikus építészmérnök, műegyetemi tanár munkái felett sem múlt el nyomtalanul az idő, ám - Istennek hála - épületei nem váltak az enyészet martalékaivá: ma is megcsodálhatjuk az általa tervezett számos evangélikus templomot, illetve a lakó- és középületeket. Tavaly volt ötven esztendeje annak, hogy a 19-20. századi magyar építészet e jeles alakja eltávozott az élők sorából. Neki állít emléket az az április 2-án nyílt életmű-kiállítás, melyet a Magyar Építészeti Múzeum és az Evangélikus Országos Múzeum rendezett.

Az Eperjesen született és Budapesten elhunyt Sándy Gyula édesapja festő és gimnáziumi tanár, egyik apai nagybátyja pedig Ferenczy István szobrászművész volt, így - ahogyan mondani szokás - "hazulról hozta" a művészet iránti érzékenységet és a szépség szeretetét. Legfőbb óhaja volt, hogy kastélyokat és templomokat építhessen. Aki felkeresi a budavári Kulturális Örökségvédelmi Hivatal patinás barokk épületében rendezett kiállítást, megismerheti az építész megvalósult - épületek formájában testet öltött - és papíron maradt álmait egyaránt. Az intézmény Örökség Galériájában tervrajzok, képek és személyes tárgyak mesélnek Sándy Gyuláról, aki a nagytarcsai gyülekezet felügyelői tisztét is ellátta.

A kiállítás megnyitóján elsőként a Magyar Építészeti Múzeum igazgatója, Bugár-Mészáros Sándor lépett a mikrofonhoz, hogy köszöntse a jelenlévőket. Név szerint is üdvözölte D. dr. Harmati Béla püspököt, ifj. Harmati Béla Lászlót, az Evangélikus Országos Múzeum igazgatóját, továbbá Sándy Gyula megjelent leszármazottait, Horváth Róbertet, Konok Tamást és Sándy Pétert. Az eseményt művészek szereplése tette színesebbé. Bánffy György színművész Reményik Sándor Kövek zsoltára című költeményét szavalta el, illetve Sándy Gyula - finom humort sem nélkülöző - visszaemlékezéseiből olvasott fel. Fenyvesi Andrea hegedűn, Fejérvári János pedig brácsán játszott.

Az "utolsó szó jogán" dr. Krähling János építész, egyetemi docens méltatta Sándy Gyulát. A múlt század harmincas éveinek kiemelkedő építésze mindenekelőtt templomépítő volt. Neve csaknem száz templomhoz köthető, ezek többsége evangélikus. Stílusa több forrásból táplálkozott, az egyetemes jelleg mellett a népi karakter megőrzésére is törekedett. Nemcsak tervezett, oktatott is, számos építész mondhatja őt mesterének - hangzott el a megnyitóbeszédben, melynek végeztével a tárgyak "foghattak bele a maguk meséjébe".

A Sándy Gyula-emlékkiállítás április 25-ig tekinthető meg az Örökség Galériában (1014 Budapest, Táncsics Mihály u. 1.). A tárlat rendezője Zászkalicky Zsuzsanna művészettörténész, látványtervezője Ágoston István belsőépítész.

G. Zs.