Evangélikus Egyház - Online újságok - Evangélikus Élet - Archívum - 2004 - 17 - Azok a boldog békeidők...

Kultúrkörök

Azok a boldog békeidők...

Kiállítások a Budavári Palotában

A dualizmus korát bemutató izgalmas „kiállítástrilógia” látható a budai Várban, három helyszínen: a Budapesti Történeti Múzeumban, a Magyar Nemzeti Galériában és az Országos Széchényi Könyvtár hatodik emeleti kiállítótermeiben. A tárlatot – amelyet egy évvel ezelőtt hasonló tartalommal mutattak be Bécsben – a két főváros közösen rendezte meg. A több mint 800 műtárgy közel fele Ausztriából érkezett. Ezek segítségével „megismerhetjük azt az ellentmondásos, baráti, vetélkedő, egymást segítő és egymást lenéző, a másikat elhagyni törekvő sokrétű kapcsolatot, amely a közös birodalom két vezető városát a múlt századfordulón jellemezte, amelynek ma is sok maradványa él a városképekben, épületekben, de a lelkekben is” – írja a jegyhez adott kis ismertető.

Arról álmodni sem szabad, hogy a három kiállítás egy nap alatt végigjárható. A Történeti Múzeumot hétfőn célszerű felkeresni, mert sokan azt hiszik, hogy ilyenkor zárva van, mint a múzeumok általában. Elsőként a Galéria, majd a Széchényi Könyvtár meglátogatása azonban akár egynapos program is lehet (a lábakat jól tartó cipőben, félórás kávészünetet közbeiktatva…).

Budapesti Történeti Múzeum

Már a címek is sokat ígérnek: Az áttörés kora: Bécs és Budapest a historizmus és az avantgárd között 1873–

1920; Azok a boldog békeidők; Klimt, Schiele, Kokoschka és a dualizmus művészete…

Ahogyan sejthető, nagy élményt jelent megismerkedni ezzel az igen népszerű korszakkal. Alkotói hihetetlen mennyiségű örökséget hagytak hátra, bármelyik művészeti ág felől közelítjük is meg. A kiállítás azonban nem történeti bemutató, „csak” a közös kultúrából létrejött varázslatos művekből való válogatás.

Az 1890-es évek végéig a két város művészeti élete párhuzamosan fejlődik, majd később szétválik. Az 1910-es években megszületik mindkét város avantgárd művészete: Európa élvonalába kerülnek. Bécs és a három részből egyesült Budapest világvárossá válik.

A bécsi világkiállítás idején (1873-ban) a városnak 400 000 lakosa van, a kiállítást pedig több mint egymillió látogató tekinti meg. A korszak végére kétmillió a lakosok száma. Budapesten a 230 ezres lélekszám egymillióig emelkedik. Itt a fejlődés még gyorsabb, még látványosabb. Bár még mindig sokan járnak Bécsbe tanulni, az 1896-os millenniumi kiállítás évében Budapest már a császárváros vetélytársának számít. Az 1912-ben Budapesten megrendezett Schiele- és Kokoschka-kiállítás óriási sikert arat, egész Európából érkeznek látogatói.

Urbanisztika és városfejlesztés… Micsoda korszak! Andrássy út, Nagykörút, hidak, földalatti. Bécsben 1858-ban Ferenc József pályázatot hirdet monumentális középületekkel és magánpalotákkal övezett reprezentatív körút építésére – 1870-re elkészül a Ring. Magyar építészek Bécsben tanulnak és építenek, míg nálunk a bécsiek működnek. Karl Rahl ajánlásával tanítványai, Lotz Károly és Than Mór Bécsben festenek freskókat. Az iparművészet nagy korszaka ez. A historizmus és szecesszió „összművészetre” törekedett: arra, hogy az épület és a benne látható freskók, szobrok egységes stílusúak legyenek. A bécsi Iparművészeti Múzeum (1863) mellett iskola alakul, az ott végzettek bécsi műhelyeket alapítanak, világhírűek lesznek. A szecesszió színes világának korszakát Bécsben Otto Wagner stílusa határozza meg, nálunk Lechner Ödöné.

A Történeti Múzeumban híres festők híres képei fogadják a látogatót: Munkácsy Köpülő asszonya, Székely Bertalan festményei, illetve a velük egy időben működő osztrák festők, szobrászok művei. A történeti festészet Habsburg-ellenessége helyett a század végén a képek békét sugároznak.

Magyar Nemzeti Galéria

A Galériában a három látogatócsalogató osztrák festő képeiből van a legkevesebb, láthatók azonban más jeles osztrák művészek – Hans Makart, Eugene Jettel, Theodor von Hörmann, Jakob Schindler, a szolnoki művésztelepet alapító August von Pettenkoffen, Tina Blau és mások – alkotásai. A kiállítás a két nemzet művészetének kapcsolódási pontjait és eltérő karakterét hangsúlyozza, elsősorban az osztrák művészet alkotásaira koncentrálva. Azért ott vannak a nagy magyarok is: Rippl-Rónai, Csók István, Vaszary, Gulácsy, Csontváry és a többiek.

A tájképek szemléltetik, hogy a „Stimmungsimpressionismus”, az új természetszemlélet kibontakozása háttérbe szorítja a heroikus történeti vagy egzotikus tájfestést. A korai művésztelepek (Párizs, Bécs, Budapest) példáját követik az 1896-ban Hollósy Simon által alapított nagybányai és a szolnoki művésztelep alkotói: a magyar és külföldi festők felfedezik – többek között – a pusztát… A hazai népies szecesszió és az osztrák geometrikus szecesszió kontrasztjában itt is megjelennek a gödöllői művésztelep és a Wiener Werkstätte iparművészeti tárgyai.

Művészcsoportosulások alakulnak: Bécsben elsőként a Secession, nálunk pedig (1907-ben) a MIENK – Magyar Impresszionisták és Naturalisták Köre –, amelynek elnöke Szinyei Merse Pál. A művészek közös kiállításokat szerveznek.

A tárlaton búcsúzóul a magyar avantgárdhoz tartozó Nyolcak, illetve a bécsi emigrációban alkotó Kassák-kör művészeinek képeit, az osztrák modernek és a bécsi kinetizmus képviselőinek műveit láthatjuk.

Országos Széchényi Könyvtár

Három teremben és a folyosó két oldalán a tegnap világa, a két kultúrváros irodalmi, színházi és kávéházi élete elevenedik meg. (A millennium évében a 800 ezer lakosú fővárosban ezer kávéház működött!) Láthatjuk a bécsi Ring, a Stadtpark és a Városliget világát, az opera, a színházak, az operett, a népszínmű, a zenei és irodalmi élet egykori szenzációit. Magyar írók műveinek német kiadásai, osztrák szerzők alkotásai magyarul; folyóiratok, élclapok, egészen a ponyvairodalomig. Pezsgő irodalmi korhangulatot idéznek a karikatúrák, fényképek, díszlettervek, makettek, folyóiratok, könyvek, így Az Osztrák–Magyar Monarchia írásban és képben 24 gyönyörű kötete is, mely „Rudolf trónörökös kezdeményezéséből és közreműködésével” jelenhetett meg.

De láthatók itt dísztárgyak, hírességek szobrai és emléktárgyai is, mint például Lehár Ferenc aranyozott ezüst babérkoszorúja, Gustav Mahler elefántcsontból készült, arany ötvösmunkával díszített karmesteri pálcája, Blaha Lujza keze márványból…

A televízióban a korabeli híradó képei peregnek. Mulatságos jelenetek és fontos események (például Rákóczi hamvainak hazahozatala, Károly király és Zita királyné esküvője) váltják egymást. Itt igazán érdemes leülni egy kis időre. Közben szól a Radetzky-mars, felcsendülnek a Strauss fivérek keringői. Fürödhetünk a nosztalgiában…

(A Magyar Nemzeti Galéria kiállítása május 17-ig, a Budapesti Történeti Múzeum és az Országos Széchényi Könyvtár tárlata szeptember 6-ig tart nyitva.)

Kovács Mária