)
e-világ
Déli harangszó
|
|
A jövő héten minden délben a bonyhádi evangélikus templom harangja szól a Kossuth rádióban.
Bonyhád a Tolnai-Hegyhát és a Mecsek között elterülő Völgység városa. Nevét az erdélyi Gyula fejedelem fiairól kapta. A hódoltság idején elnéptelenedett, és csak a Rákóczi-szabadságharcot lezáró 1715-ös pozsonyi országgyűlés után népesedett be újra olyan német telepesekkel, akik eredetileg Temesvár környékére indultak. Perczel József ezekben az években fogadta birtokára a környék kereskedelmét fellendítő zsidóságot.
A cseh süvegboltozattal épült, késő barokk evangélikus templomot 1800. augusztus 20-án szentelték fel. A város szülötte Perczel Mór, az 1848/49-es forradalom és szabadságharc honvéd tábornoka. Itt írta első verseit a Perczel család házitanítója, Vörösmarty Mihály. Híres evangélikus gimnáziumának diákja volt többek között Illyés Gyula, Lotz János nyelvészprofesszor, Ordass Lajos, a mártírsorsú evangélikus püspök.
1944-ben ezerháromszáz zsidót hurcoltak el; 1945-ben 2400 német ajkú családot telepítettek ki Bonyhádról. Helyettük 510 család érkezett Bukovinából, Erdélyből, Bácskából és a Felvidékről.
A bonyhádi evangélikus templom 3 mázsa 50 kilós harangja Weinbert Péter pécsi mester műhelyében készült 1821-ben. A délidőben megszólaló harang siratja az elhurcoltakat, a kitelepítetteteket, és emlékezésre hívja az élőket.
Regionális hozzárendelés: Bonyhád–Hidas–Kismányoki Evangélikus Egyházközség