A hét témája

Az Európai Unió bővítésének az új tagállamokra gyakorolt hatásairól és az egyházak szerepéről rendezett konferenciát a fővárosban az Európai Egyházak Konferenciája (EEK) Egyház és Társadalom Bizottsága, valamint a Magyarországi Református Egyház. A több mint ötven résztvevő között egyházunkat Gáncs Péter püspök, a határon túli magyar evangélikus közösséget pedig Adorjáni Dezső, a romániai magyar evangélikus egyház püspökhelyettese képviselte.

Nem véletlen, hogy az Európai Egyházak Konferenciája és a magyarországi egyházak képviselői éppen most, tíz állam – közöttük hazánk – közelgő uniós csatlakozása előtt tárgyaltak egymással. Az EEK ugyanis fő feladatának tekinti, hogy figyelemmel kísérje az európai intézmények munkáját, és segédkezzen abban, hogy tagjai az egyház számára fontos kérdésekhez hozzászólhassanak.

Amint Bölcskei Gusztáv elmondta, azzal a szándékkal ültek össze, hogy megtárgyalják, milyen örömöket és gondokat jelent az uniós csatlakozás az új tagállamok egyházai számára. „A tanácskozást nem a témával való foglalkozás lezárásának, hanem kezdetének szántuk. Reménységünk szerint az öszszegyűjtött felvetéseket és véleményeket a nemzetközi egyházi szervezetek (elsősorban is az EEK) továbbgondolják majd” – hangsúlyozta a református püspök, aki a továbbiakban röviden ismertette a konzultáción elhangzottakat.

Megtudhattuk, hogy Peter Pavlovic, a bizottság tanulmányi titkára az EU-tagsággal kapcsolatos gyakorlati tapasztalatokról adott elő, Juhász Endre pedig az EU-bővítés – kihívás és lehetőség a társadalom számára az új EU-tagállamokban címmel tartott beszámolót. Az európai integrációs ügyek koordinálásáért felelős tárca nélküli miniszter kiemelte, hogy „az EU egyszerre érdek- és értékközösség is, és a kettő feszültségének feloldása az egyház feladata is”.

A résztvevők végül munkacsoportokban osztották meg egymással az uniós tagsággal kapcsolatos észrevételeiket.

A református püspök felszólalásában kiemelte az uniós alkotmány 51. paragrafusát, amely az uniós intézmények, valamint az egyházak közötti állandó dialógust garantálja. „Ezt mindannyian nagyon fontosnak tartjuk, nem elsősorban a magunk, az egyház érdekében, hanem azok miatt, akik önmagukért nem tudnak szót emelni” – hangsúlyozta.

Tamás Bertalan az elhangzottakon kívül a református egyház felvetését ismertette, nevezetesen azt, hogy az emberek szabad áramlása miatt biztosítani kell a magyar nyelvű istentiszteleteket szerte a világon. Ennek megvalósításához kérték a többi testvéregyház segítségét is, mert „bár a nemzeti identitás megőrzését dokumentumok garantálják, rendkívül fontos, hogy ne uniformizálódjunk” – mondta. A külügyi osztály vezetője megemlítette, hogy a konferencián szóba került a mezőgazdaság helyzete is. „Hazánkban a gyülekezeti tagok jelentős része földművelésből él. Az egyháznak kötelessége, hogy ezen a területen is segítse a rábízottakat” – tudatta Tamás Bertalan.

A konferencia alatt Rudiger Noll és Peter Pavlovic látogatás tett a Déli Egyházkerület püspöki hivatalában. A találkozón Gáncs Péter püspök és az EEK két vezetője a további együttműködésről tárgyalt.

G. Zs.