Egyházunk egy-két hete
Az Északi Egyházkerület presbiteri ülése és közgyűlése
A délelőtt folyamán a kerület legfőbb döntéshozó képviseleti testülete az elnökség két tagjának a jelentését hallgatta meg. D. Szebik Imre azzal kezdte a beszámolóját, hogy az EU-ba való belépésünk bennünket is nagykorú és felelős egyházzá formál. Reménység szerint híveink anyagi forrásainak a bővülése áldozatkészségük növekedésével párosul, mivel a külföldi támogatás megszűnésével kell számolnunk. Ugyanakkor ösztöndíjak, tanulmányutak gazdag tárháza nyílik meg az ifjú lelkésznemzedék előtt. A püspök kiemelten szólt az óvodák, a hitoktatás, a felnőttoktatás, a hitélet helyzetéről. Megállapítása szerint néhány gyülekezetünkben (Nyíregyházán, Kelenföldön, Cegléden) el kellene gondolkodni – még a csökkenő gyerekszám mellett is – evangélikus óvoda létesítésének a lehetőségéről. Az iskolai hitoktatás rendkívüli ajándék és nagy feladat. Szebik Imre kiemelte: meghökkentő volt az az ellenállás, amelyet a hitoktatás anyagi és tartalmi ellenőrzésének felvetésével kapcsolatban tapasztalt. Úgy vélte: sokkal komolyabban kellene végezni ezt a szolgálatot, s újra megfontolás tárgyává kell tenni, hogy a parókus lelkészek – egyéb feladataik gondosabb ellátása érdekében – heti tíz hittanóránál többet ne tarthassanak. A felnőtt gyülekezet tanítása, a középkorúak közösségének életre hívása a legtöbb gyülekezetünkből hiányzik. A közegyházi hitéletben igen jelentős helyet foglalnak el a konferenciák. Ez örvendetes; azt mutatja, hogy az egyház szíve a gyülekezetekben dobog – mondta. Éppen ezért a püspök újra előtérbe helyezte a lelkipásztori látogatás fontosságát, a személyes lelkigondozás jelentőségét, melynek áldását rövid időn belül, deficitjét azonban csak évek múlva érzi meg a gyülekezet.
Jelentése végén D. Szebik Imre köszönetét fejezte ki a gyülekezetek imádságaiért, a munkatársak szolgálatáért, áldást kívánva életükre az Ézs 31,5 szavaival: „Mint repdeső madársereg, úgy oltalmazza a Seregek ura Jeruzsálemet: oltalmazza és megmenti, megvédi és megtartja.”
Benczúr László beszámolójának mottójaként az 1Pt 1,21-et választotta: „Hitetek Istenbe vetett reménység is legyen.” A felügyelő jelentését azzal az aktualitással kezdte, hogy az EU keresztény voltát nem az alkotmány, hanem mi, keresztények határozzuk meg, ahogyan ez az egyházkerület életében is nyomon követhető. Ezért fontos a missziói szolgálat, amelynek elsőrendű feladata a finn káték kézbe adása. Sajnálatos, hogy a lelkészi hivatalokban az utóbbi időben is igen nagy számú kiosztatlan példánnyal találkozhattam – jelentette ki a felügyelő. A gimnáziumi oktatás feltételei jónak mondhatók a kerületben. Ebből kiindulva mindenki bátran biztathatja a gyermekeit arra, hogy iskoláinkba jelentkezzenek. Az újonnan kiadott hittankönyvek méltatása után a felügyelő köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik ebben a nagy munkában részt vettek. Elhangzott továbbá, hogy komolyan végig kell gondolnunk, miként válhatunk önfenntartó egyházzá. Ezzel együtt a hitbeli megerősödésünk egyenes arányban növeli az anyagi támogatási kedvünket, ezért nem is a támogatás melletti kampányolásra lenne szükségünk, hanem egy új kezdeményezésű ébredési mozgalomra. Végezetül Benczúr László a társadalmi kapcsolatokról, az aktuálpolitikai helyzetről szólva elmondta, hogy az egyházban élőknek személyes életvitelükkel kell példát mutatniuk.
A hozzászólásokat, a jelentések elfogadását és a szünetet követően a munkaülés következett, amelyen az egyházkerület tisztségviselőinek a jelentései hangzottak el.
Végezetül a kora délutáni órákban választásokra került sor, melyek eredményeképpen Sándor Frigyes töltheti be a kerületi missziói lelkészi posztot; az országos közgyűlés diakóniai bizottságának kerületi küldötte Szmolár Attila, a gazdasági bizottság kerületi küldötte Balicza Iván lett. Póttaggá Mihályi Zoltánt, az országos presbitérium kerületi küldöttévé ifj. Detre Jánost, póttagjává Bence Imrét választották.
Horváth-Hegyi Olivér
Regionális hozzárendelés: Északi Evangélikus Egyházkerület