A hét témája

Valaha még csak álmodoztunk arról, hogy más országok lakóival együtt aktív részesei lehetünk egy tőlünk több száz kilométerre zajló eseménynek. A technika segítségével ma már valóra válhatnak álmaink, és a fizikai távolságot legyőzve testvéri közösségben lehetünk embertársainkkal. Ennek csodálatos valóságát az elmúlt hét szombatján a Krisztus-követő hívek is megtapasztalhatták. Különböző felekezetekhez tartozó egyházi közösségek és lelkiségi mozgalmak képviselői gyűltek össze huszonkilenc ország százötvenegy helyszínén, hogy – a műholdas összeköttetésen keresztül – nyomon kövessék a Stuttgartban zajló, Együtt Európáért elnevezésű nemzetközi találkozó eseményeit. A nagyszabású rendezvényt Magyarországon a fővárosban, Szegeden és Nyíregyházán kísérhették figyelemmel az érdeklődők.

A budapesti Olasz Intézetben már reggel kilenc óra körül nagy volt a nyüzsgés. Egyre többen érkeztek – fiatalok és idősebbek egyaránt –, zsúfolásig megtöltve az intézmény nagytermét.

Az európai értékeket felvillantó nyitókoreográfia után „életre kelt” a színpad feletti hatalmas fehér vászon, és a résztvevők bekapcsolódhattak a stuttgarti eseményekbe. Németországban elsőként a két főszervező – Friedrich Aschoff, a gyülekezetek lelki megújulását szorgalmazó mozgalomhoz tartozó német protestáns lelkész, valamint az olasz Chiara Lubich, a katolikus Fokoláre mozgalom alapítója – köszöntötte a nézőket, és ismertette ennek a nagyszabású nemzetközi ökumenikus összejövetelnek a jelentőségét. Mindketten hangsúlyozták, hogy az Európa 29 országát összekötő alkalom egy hosszan tartó folyamat – gondos szervezés és kitartó imádság – eredményeként jöhetett létre.

A stuttgarti találkozót és résztvevőit levélben köszöntötte II. János Pál is, akinek szavait Stanislaw Rylko, a Laikusok Pápai Tanácsának elnöke tolmácsolta. A szentatya örömmel üdvözölte a rendezvényt mint olyan jelentős kezdeményezést, amely arra emlékeztet, hogy Európa gyökereit és jövőjét az evangélium fényében kell látnunk. „Európa nem gondolhat csak saját magára. Jövője attól függ, hogy képes-e a határain túlra is tekinteni” – hangzott el a pápai üzenetben.

Andrea Riccardi, a katolikus Szent Egyed közösség alapítója Európa történelem és lélek című előadásában arról beszélt, hogy „Auschwitzból kiindulva kell elgondolkodni Európáról”. A második világháború végére emlékezve és a május 9-ei Európa-napra gondolva Andrea Riccardi nem csupán az Európában szükséges teendőkről szólt: nyomatékosan sürgette a világbéke előmozdítását is.

A műholdon keresztül közvetített stuttgarti előadások a budapesti helyszínen élő zenei betétekkel, valamint kerekasztal-beszélgetésekkel váltakoztak. Az első blokkot követő szünetben remek alkalom nyílt arra, hogy közelebbről is szemügyre lehessen venni a különböző mozgalmak bemutatkozó plakátjait és szóróanyagait. Az Olasz Intézet folyosóin örömmel fedeztük fel azt a kis sarkot, amelyben az evangélikus egyetemi gyülekezet, valamint a Keresztény Ökumenikus Diákszövetség (KÖD) együttesen mutatkozott be az érdeklődőknek.

A szünet után három újabb stuttgarti referátum következett. Romano Prodi arról szólt, hogy a mai világ legsúlyosabb gondját a szegénység és a terrorizmus jelenti. „Európa a jövőben csak akkor létezhet, ha elismeri az elnyomott népek jogait. A terrorizmus félelmet akar kelteni, meg akar bénítani. A helyes válasz erre nem a háborúban, hanem a demokratikus intézmények szilárdságában rejlik. Együtt kell építenünk Európát, hogy egyre inkább önmagává válhasson” – hangsúlyozta az Európai Bizottság elnöke. Az ismét szót kapó Friedrich Aschoff a megbocsátás és kiengesztelődés fontosságáról, Chiara Lubich pedig arról az egyetemes testvériségről beszélt, amelynek a jézusi szeretet az alapja. Nem sokkal ezután a budapesti kerekasztal-beszélgetésben néhány katolikus mozgalommal ismerkedhettünk meg.

Az egység a különbözőségben címet viselő harmadik blokkban a ProChrist műholdas evangélizációról már sokak számára ismert evangélikus lelkész, Ulrich Parzany osztotta meg gondolatait a jelenlévőkkel és a nézőkkel. Beszédében kiemelte, hogy Krisztust kell vinnünk Európának, mert ő garantálja az egyes ember méltóságát, ő az, aki közösséget teremt, és ő az, aki megszünteti a szétszakítottságot. A neves igehirdető szavait jól egészítette ki Budapesten az egyetemi gyülekezet ÉgÍgérők gospelkórusának lendületes műsora (képünkön). A kórus vezetője, Körmendy Petra negyedéves evangélikus teológushallgató nem csupán a dalok segítségével, hanem személyes vallomásával is bizonyságot tett Isten szeretetéről. A hitet egy olyan orgonabokorhoz hasonlította, amely jó földben, Jézusban vert gyökeret, ezért lehetnek szebbnél szebb virágai. Mint elmondta, ennek élő példája ez a kórus: a lelkes fiatalokból álló, öt éve működő csapathoz eleinte olyan fiatalok csatlakoztak, akiknek semmilyen egyházi kötődésük nem volt, ám a zenén és a dalokon keresztül rátaláltak az Istenhez vezető útra.

Kevéssel 14 óra után mindenkin izgatottság vett erőt, ugyanis ekkor élőben kapcsolták a budapesti helyszínt. Az Olasz Intézetből a Stratégiai Kutatási Központ munkatársa, Szemerkényi Réka köszöntötte a találkozó többi résztvevőjét. Csak remélhetjük, hogy valóban láttak és hallottak bennünket, hiszen – amint tapasztalhattuk – Párizzsal és Hollandiával végül nem sikerült műholdas kapcsolatot létesíteni…

A nap végén magyarul is felolvasták azt a nyilatkozatot, amelyet a stuttgarti találkozó résztvevői fogalmaztak meg. Egyetértésünk jeleként a rendezvényt lezáró közös ima alatt megfogtuk, majd a magasba emeltük egymás kezét, ezzel is kifejezve, hogy május 8-án mi itt, Budapesten és a műholdas kapcsolatnak köszönhetően Európa 29 országában is egyek voltunk Jézus Krisztusban.

Gazdag Zsuzsanna