A hét témája

Az Evangélikus Országos Múzeumnak igen szűkösek a lehetőségei időszaki kiállítások rendezésére. Mégis teszi, hiszen többek között ezek jelzik a külvilág számára, hogy egy múzeum él, benne rendszeres munka folyik. A Balassi Bálint-emlékév kapcsán a múzeum munkatársai feltétlenül fontosnak tartották megemlékezni az evangélikusnak keresztelt és Bornemisza Péter által annak is nevelt költőről.

A kiállítás témáját természetesen szűkíteni kellett a rendelkezésre álló anyag és a helyszín méretei miatt. Így alakult ki a végleges forgatókönyv Hubert Gabriella javaslatára, aki a kérdés elismert kutatója és nem utolsósorban az Evangélikus Országos Könyvtár munkatársa.

A múzeum előtt állót a két kapuszárnyra helyezett, míves felirat csalogatja a kiállítótérbe. A belépőben elhelyezett fali tárlóban Balassi zászlójának rekonstrukciója és két – egy török és egy magyar – szablya alapozza meg a hangulatot. A kis kiállítótér két részre – Balassi- és Radvánszky-„szárnyra” – van osztva. A jobb oldalit hatalmas, színes Balassi-portré uralja (a jól ismert kép 19. századi másolata a Magyar Tudományos Akadémia Kézirattárából). Előtte kecses tárlóban az úgynevezett Volaterranus-kódex, egyháztörténeti jelentőségű kéziratos bejegyzésekkel Bornemisza Pétertől, s alatta kicsit még görcsösen, pacásan „a kigyelmed tanítványá”-tól, Balasi (!) Bálinttól. Itt látható a Balassi-kutatás számára a mai napig legfontosabb kötet, a régen Radvánszky-kódexnek nevezett Balassa-kódex, a költő világi verseinek 1660 körül készült kéziratos másolata. A „kódex” sokáig lappangott, 1874-ben fedezték fel a radványi Radvánszkyak könyvtárában. Addig Balassi az istenes verseiről volt ismert szerte az országban. A tanítványa által szerkesztett Balassi és Rimay istenes énekei negyvennyolc kiadást ért meg 1632 és 1806 között, és volt méltán népszerű, rongyosra olvasott imakönyve sokaknak. Jellemző, hogy a sok kiadás ellenére néhány példány van csak a könyvtárak polcain. Ezek közül hármat lehet itt látni, valamint Balassi istenes énekeinek képes kiadását, melyben a térdeplő, bűnbánó Dávid királynak szimbolikus jelentősége van. Balassi szerette magát hozzá hasonlítani. Valljuk be, nem is alaptalanul!

A „Radvánszky-oldal” háttere a sajókazai evangélikus templom bárói székéről kölcsönkért Radvánszky-címer, a sajókazai kastélyról és könyvtárszárnyáról készített fotók és az a nyárs, amelyre Caraffa törvényszéke tűzette a vértanú Radvánszky György fejét. Ő olyan mélyen élt a családi emlékezetben, hogy megalapozta a család erős evangélikus identitását. A Radvánszkyak a mártíron kívül számos egyházi tisztségviselőt és közéleti személyiséget, tudós elmét és költőt adtak a világnak. Radvánszky János már a 17–18. század fordulóján Balassi stílusában írta szerelmes verseit. Radvánszky Béla művelődéstörténész tanulmányt írt Rimay és Balassi barátságáról, kiadta Rimay verseit. Kálmán pedig, a legifjabb, féltő gonddal óvta a Balassa-kódexet, amelyet 1924-ben húsz tonna búza áránál nagyobb összegért vásárolt unokabátyjától. Érdekes és megrázó történet, hogy miként került a gazdag sajókazai főúri könyvtár az ő idejében az evangélikus egyház tulajdonába, s végül 1950-ben mégis az Országos Széchényi Könyvtárba (letétbe), de ez már egy másik kor kórképéhez tartozik…

Népszerű újdonság a kiállításon az érintőképernyős számítógép, melynek segítségével a látogatók közelebbről megismerkedhetnek Balassi életművével, életútjával, a Balassa-kódex lapjaival és a Radvánszkyak Balassi-kultuszával.

A kiállítás 2004. október 17-ig látogatható.

Zászkaliczky Zsuzsanna