Evangélikus Egyház - Online újságok - Evangélikus Élet - Archívum - 2004 - 24 - Ülésezett az Országos Közgyűlés

Egyházunk egy-két hete

Ülésezett az Országos Közgyűlés

Egymást érték az ülések az elmúlt hét végén a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium dísztermében. Június 4-én délelőtt az Országos Közgyűlés, péntek délután és szombaton pedig a zsinat tagjai tanácskoztak egymással. Az Országos Közgyűlés – egyházunk legszélesebb körű döntéshozó, legfőbb önkormányzati képviseleti testülete, mely a Magyarországi Evangélikus Egyház lelki, szellemi és anyagi életét szabályozza – évente egyszer kötelezően összehívott rendes ülésén a jelenlévők először D. Szebik Imre elnök-püspök és dr. Frenkl Róbert országos felügyelő jelentését hallgathatták meg. Az „egyéb ügyek” között néhány személyi kérdés, a liturgiavita, továbbá a protestáns tábori püspökség jelenlegi helyzete került szóba.

Tíz óra előtt néhány perccel már minden tanácskozási és szavazati joggal rendelkező közgyűlési tag elfoglalta a számára kijelölt helyet, és az elnöki emelvény sem maradt üresen. Miután Szemerei Zoltán, a Déli Egyházkerület felügyelője köszöntötte az egybegyűlteket, Gáncs Péter nyitóáhítata következett. A püspök az Útmutató aznapi igéi – Ézs 55,10–11a és Mk 4,20 – alapján tartott prédikációjában arról beszélt, hogy mindkét bibliai idézet az eredményről, a növekedésről szól, ám ha az elmúlt esztendő számszerű adatait nézzük, fogyást és csökkenést állapíthatunk meg. „A földet és a magot is Isten teheti termővé. Pünkösd fényében Jézus arra biztat, hogy bátran kérjük a Lélek ajándékait. Urunk megadja, hogy az emberek megértsék egymást és az ő akaratát” – hangsúlyozta a püspök.

Egyházunk jelenéről és jövőjéről

A közös elcsendesedés után D. Szebik Imre, valamint dr. Frenkl Róbert éves beszámolója hangzott el. (Jelentéseikből lapunk 8. oldalán részleteket közlünk – A szerk.) Az elnök-püspök – A Szentlélek és az egyház címmel – rövid teológiai alapvetést adott gondolataihoz, majd az elmúlt esztendő néhány fontosabb eseményére tekintett vissza. A lelkészek továbbképzéséről szólva elmondta, reménység szerint az ősz folyamán megkezdi munkáját az úgynevezett Lelkészakadémia. „Lelkészeink belső fáradtsága és az erkölcsi értékek lazulása elengedhetetlenné teszi ennek a posztgraduális intézménynek a létrejöttét” – emelte ki felszólalásában az elnök-püspök. A Lelkészakadémia ügyével kapcsolatban később Lackner Pál lelkész, az Országos Közgyűlés jogi bizottságának elnöke is szót kért. Elmondta, hogy a zsinat már megalkotta, de még nem tette közzé az intézmény működésének jogszabályi hátterét, Ördög Endre lelkész pedig azt emelte ki, hogy az őszre tervezett első kurzus még kísérleti jellegű lesz, hiszen az igazgatóság székhelyét, valamint az igazgatótanács tagjait még nem határozták meg, illetve nem nevezték ki.

Mivel mind az elnök-püspök, mind az országos felügyelő jelentését előzetesen megkapták az Országos Közgyűlés tagjai, dr. Frenkl Róbert nem olvasta fel az egész beszámolót, csak röviden összefoglalta azt. Mint kiemelte, arra törekedett, hogy elsődlegesen nem problémamegoldó, hanem problémafelvető jellegű összegzést tárjon a közgyűlés elé.

Személyi változások

A résztvevők már a püspöki beszámolóban is hallhattak néhány személyi változásról. D. Szebik Imre jelentéséből kiderült, hogy az Országos Elnökség Thuránszky István lelkészt bízta meg a cigányok között végzett munka koordinálásával és hatékonyabbá tételével. A béri egyházközség pásztora gyülekezeti szolgálata mellett, félállásban végezné az említett feladatokat. A másik változás a szeretetszolgálat területére vonatkozott. A Diakóniai Módszertani Központtal kapcsolatos teendők ellátására negyed munkaidőben dr. Beleznai Benjámin neurológus orvost kérték fel, aki már eddig is sokat tett a tervezett Evangélikus Egészségügyi Iskola elindítása érdekében.

A továbbiakban Hafenscher Károly, az Országos Egyházi Iroda igazgatója terjesztette elő a révfülöpi Ordass Lajos Evangélikus Oktatási Központ igazgatótanácsának azon kérését, hogy állásában véglegesítsék az intézet korábbi igazgatóhelyettesét, Némethné Nyögéri Juliannát, aki 2003. augusztus 1-je óta tölti be a megbízott igazgatói tisztet. A közgyűlés elfogadta a javaslatot, továbbá jóváhagyta Illés Kamilla közgazdász kinevezését is, aki egy meghirdetett pályázat nyerteseként ez év április 1-jével került az Országos Egyházi Iroda gazdasági osztályának élére.

Jóváhagyták a Fébé Diakonissza Egyesület kívánságát is, mely szerint Zászkaliczky Pál korábbi Fébé-lelkész nyugalomba vonulása után utódját, Veperdi Zoltánt küldjék a szervezet igazgatótanácsába. Szintén meghallgatásra talált a Déli Egyházkerület azon kérése, hogy Kolarovszki Zoltán, a Békéscsabai Evangélikus Gimnázium, Művészeti Szakközépiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény igazgatója személyében új taggal bővüljön az Oktatási Bizottság.

A közgyűlés elfogadta a Sajtóbizottság azon indítványát is, hogy felvehesse tagjai közé Weisz László gazdasági szakembert, a pécsi gyülekezet presbiterét, aki – a Luther Kiadó igazgatótanácsának egyik tagjaként – tapasztalataival, tudásával segítheti az ott folyó munkát.

A tábori püspökség

és az új liturgia

A protestáns tábori püspökség ügyéről szólva D. Szebik Imre elmondta, hogy a 2004. június 1-jével megüresedő tisztre az Országos Presbitérium Lackner Pálnak, a győri Öregtemplom igazgató lelkészének a jelölését javasolta. Személye ellen a közgyűlésnek sem volt kifogása, de Koczor Tamás esperes megjegyezte, hogy szerinte a zsoldossereg vonzza majd az olyan fiatalokat, akik csak anyagi okokból csatlakoznak a honvédséghez, „akiket »nem zavar«, ha ölnek”. „Erre én lelkészként nem tudok igent mondani, és ellene vagyok annak, hogy egyházunk a tábori lelkészi szolgálatban részt vegyen” – mondta Koczor Tamás. „Természetesen nem érthetünk egyet azokkal, akik szerint a »Ne ölj!« parancsa megszeghető, de nem tehetjük meg, hogy cserbenhagyjuk azokat, akik a hadseregben szolgálnak” – emelte ki válaszában az elnök-püspök.

A liturgiatervezetre nemcsak D. Szebik Imre, hanem dr. Frenkl Róbert is utalt felszólalásában. Szebik püspök annak a véleményének adott hangot, hogy az új liturgia bevezetéséhez még időre és érlelődési folyamatra van szükség, az országos felügyelő pedig azt hangsúlyozta, hogy „szét kell választani a szakmai nézetkülönbségeket és a vita ürügyén az egyházkormányzást, a püspököket érő személyeskedő támadásokat”. „Szakmai kérdéseket nem lenne szabad egyházpolitikai üggyé tenni, illetve a vitában az egyházhoz méltatlan hangnemet használni” – mondta Frenkl Róbert. A későbbiekben Ittzés János püspök, a közgyűlés második részének levezető elnöke is kitért erre a kérdésre. A Nyugati (Dunántúli) Egyházkerület vezetője kiemelte, hogy az Evangélikus Élet legutóbbi fórumán tett ígérethez híven előterjesztik a korrigált próbaváltozatot, amelyet – mint lehetséges alternatívát – ezúton is a próbagyülekezetek figyelmébe ajánlott.

A közgyűlés mindezeken túl elfogadta az Országos Elnökség azon javaslatát, hogy az egyházunk egészét érintő, nagy rendezvények ezentúl háromévente váltsák egymást: az első esztendőben kerüljön sor az országos evangélikus találkozóra, a másodikban a Szélrózsa találkozóra, a harmadikban pedig a kerületi missziói napokra.

Gazdag Zsuzsanna

Regionális hozzárendelés: Budapest–Fasori Evangélikus Gimnázium