A közelmúlt krónikája
Mindenki túlélte Gödöllőt
– Egyesületünk tagjai közül többen már a megalakulás előtt foglalkoztak természetjárással. Kezdetben baráti körben szerveztük meg a túrákat, később azonban az iskola többi diákja is szeretett volna bekapcsolódni a tevékenységünkbe – mondta el Solt Domonkos, az egyesület alelnöke. Az évek során egyre többen csatlakoztak a túrázókhoz; ez részben a gödöllői iskolában már régebben működő Kék túra táboroknak köszönhető. Ezért merült fel az ötlet, hogy az addigi baráti kirándulásokat szervezett keretek között folytassák tovább. Az egyesületi forma lehetőséget ad számukra arra, hogy olyan jellegű túrákat is szervezhessenek, amelyek többet nyújtanak a természetjárás öröménél: egyszersmind építik iskolájuk közösségét is. Egy egyházi oktatási intézmény életében talán ez az egyik legfontosabb feladat.
Miután az iskolában sikeresnek bizonyult a kezdeményezés, az egyesület tagjai úgy döntöttek, hogy országos teljesítménytúrát szerveznek az egyházi iskolák fiataljainak. A tanév végére időzített túrára sajnos egyetlen evangélikus iskolából sem jelentkeztek diákok, ám így is 11 csapat regisztrálta magát a megmérettetésre. A résztvevőknek a fárasztó iskolai hét végén, éjszaka indulva kellett 35 kilométert teljesíteniük a maguk által megtervezett útvonalon.
Június 4., délután hat óra. Gödöllőn már két órája szakad az eső, a korábbi napokban ugyancsak csapadékos volt az időjárás, így az erdei ösvények alaposan feláztak. A szervezők kizárólag erre a túrára készített pólóban várják a csapatokat. Többen elbizonytalanodnak, kérdezik, hogy a szakadó esőben is elindítják-e a csapatokat. – Naná! – mondja Domonkos, utalva arra, hogy végtére is túlélőtúrán vannak. Este fél nyolcra már valamennyi egység kitöltötte a jelenléti lapot, megismerte a szabályokat. Az első vállalkozó szellemű gárda fél kilenckor hagyja el a „bázisként” üzemelő református iskola épületét.
– A túrázóknak négy kötelező ellenőrzési pontot kell érinteniük, ahol szellemi és logikai feladatokat oldanak meg. Ezzel az a célunk, hogy a fizikai fáradtság mellett szellemileg is megterheljük a tanulókat – ismerteti a pontszerzés nehézségeit a szervező. Pluszpontokat lehetett szerezni a fakultatív kérdésekre adott helyes válaszokkal; ezeket a feladványokat nem a kötelező állomásokon, hanem másutt kapták a vesenyzők.
A tizenhat órás megmérettetés alatt csupán egyetlen csapat döntött úgy, hogy feladja a küzdelmet. A többiek szombat délben érkeztek meg az iskolába, ahol két órától meghallgathatták az eredményhirdetést.
Az első helyezést és az ezzel járó vándorserleget és érmeket a Halásztelki Református Agrárium Rockonok és a poénvadász csapata nyerte el, két ponttal (!) megelőzve a Baár-Madas Református Gimnáziumot képviselő A ravasz, az agy és két füstölgő puskacső triót. A harmadik helyezett a Kengyelfutó gyalogkakukk, a Gödöllői Református Líceum csapata lett.
Az eredményhirdetés után sokan fáradtan, mások büszkén lépdeltek a szállásként szolgáló tantermek felé. Az alvás után azonban valamennyi csapat úgy nyilatkozott, hogy ha a korhatár megengedi, jövőre ismét elindulnak a túlélőtúrán, amelyet a Pepita Bakancs Turisztikai Egyesület vezetői a Börzsönybe terveznek.
Aki szeretne közelebbről is megismerkedni az egyesület tevékenységével, vagy további élménybeszámolókra kíváncsi, keresse fel a honlapjukat a http://pepitabakancs.uw.hu címen!
Györe Balázs