Evangélikus Egyház - Online újságok - Evangélikus Élet - Archívum - 2004 - 27 - Szélrózsa-szél

Élő víz

Szélrózsa-szél

A Szélrózsa „lelkét” az áhítatok, előadások és fórumok jelentik. Az eddigi találkozóktól eltérően a reggeli áhítatokat nem egyes személyek, hanem különböző csoportok tartják. A fasori ifi, az egyetemi gyülekezet tagjai, illetve a meviszes mozgássérültek kaptak megbízást erre a feladatra. Célunk ezzel az, hogy a napindító programokat jó értelemben színessé, mozgalmassá tegyük, illetve hogy a résztvevők ne csak szemlélői, hanem aktív közreműködői is lehessenek a találkozónak. Ugyanez a szándék vezérelt bennünket akkor, amikor kitaláltunk a rendezvény idejére egy állandó kiállítást, amely a „A világ világossága” mottóhoz kapcsolódik, és amelynek témáit szintén különböző ifjúsági csoportok dolgozzák fel, jelenítik meg.

Az előadókat illetően fontos szempont volt, hogy láthatóvá tegyük evangélikus egyházunk lelki-szellemi értékeit, ugyanakkor teret adjunk olyan más felekezetű vagy világi szakembereknek is, akiktől sokat tanulhatunk.

Az első délelőtt az áhítat után Kovács Imre lelkész lesz a nagyszínpad „házigazdája”. Czakó Gábor íróval, újságíróval Világ és világosság címmel mondják el gondolataikat a minket körülvevő világról, a benne tapasztalható jóról és rosszról, illetve e kettő viszonyáról.

A második délelőttön Bartha István lelkész beszélget Lányi András íróval, filmrendezővel. Ember és világosság címmel a korábban elkezdett vizsgálódást leszűkítik magára az emberre.

A harmadik délelőtt Németh Zoltán lelkész látja vendégül a színpadon Hofher József jezsuita szerzetest, aki több évtizede vezet lelkigyakorlatokat. Én és a világosság címmel annak lehetőségét próbálják meg felszínre hozni, hogyan válhatunk ebben az ellentmondásos világban Isten fényének hordozóivá.

Délutánonként több helyszínen, egymással párhuzamosan futnak majd a különböző előadások, fórumok, beszélgetések. Szembesülhetünk az indiai szegénység számunkra talán elképzelhetetlen nyomorúságával, a magyarországi otthontalanok drámai sorsával olyan emberek által, akik tenni is próbálnak valamit az ínség ellen. Erőt meríthetünk a szájjal-lábbal festők szó szerint emberfeletti teljesítményéből, beszélgethetünk velük, s talán egyes résztvevőkről még szájjal-lábbal festett portrék is készülhetnek… Őszintén beszélgethetünk hitbeli kételyeinkről, megválaszolatlan kérdéseinkről. Mindhárom napon találkozhatunk olyan szakemberekkel, akik kimondottan a fiatalokat érintő problémákkal foglalkoznak, például a szenvedélybetegségek terén. Vendégek érkeznek hozzánk Zsibrikről, ahol kábítószerfüggő fiatalokon segítenek. Beszélgethetünk azokkal, akik ezt a munkát végzik, és azokkal is, akik önmagukért, szabadulásukért küzdenek. Hallhatunk előadást a környezetvédelem, a bioetika és a génkutatás tárgyköréből.

Megismerkedhetünk a tavaszi filmfesztivál egyik díjnyertes filmjének főszereplőnőjével – reménység szerint a filmet is meg tudjuk nézni –, aki a filmben egy nevelőotthonból kikerült lányt alakít, és aki sokak számára ismerős lehet a gyenesi konferenciákról…

Késő este – több helyszínen – áhítatok zárják a napot, melyeken a Fejér-Komáromi Egyházmegye lelkészei, illetve püspökeink szolgálnak.

Nem könnyű dönteni, amikor az embernek két vagy akár több, egy időben zajló program között kell választani úgy, hogy szíve szerint mindegyiken részt kívánna venni. Mi, a programok szervezői abban bízunk, hogy sokaknak okozunk ilyen fejtörést Tatán.

Németh Zoltán