Egyházunk egy-két hete

Ezen a héten (július 12. és 18. között) minden délben az aszódi evangélikus templom harangja szól a Kossuth rádióban.

Aszód a Gödöllői-dombság és a Cserhátalja között húzódó Galga-völgyben található. A Gödöllőtől 14 km-re északra fekvő kisváros neve a száraz patakot is jelentő aszó szavunk d képzős származéka. Első írásos említése 1404-ből való. A török hódoltság idején elpusztult település újratelepítését a Podmaniczky család szorgalmazta. Hatásukra a 18. század elején felvidéki szláv földművesek, német iparosok és zsidó kereskedők költöztek Aszódra.

Az evangélikus gyülekezet templomát 1722-ben szentelték fel. Podmaniczky János Eperjesről hét mesterembert fogadott, akik 1727-től egy éven át faragták fenyőből és hársfából a három képből álló barokk oltárt. A tornyot csak harminc év múlva illesztették a templom épületéhez. A felszentelést követően 130 év múlva átépítették a hajlékot.

Aszód evangélikus gimnáziumába járt 1835-től 1838-ig Petőfi Sándor is. Ennek nyomait emléktábla őrzi az egykori intézmény falán.

Az aszódi evangélikus templom 29 méter magas tornyában három harang lakik. A délidőben megszólaló három mázsa nyolcvan kilós harangot Schaudt András öntötte 1852-ben Pesten.

Regionális hozzárendelés: Aszódi Evangélikus Egyházközség