Keresztutak

Finn felmérés Finnországban az Egyházi Kutatóintézet közzétette évek óta végzett kutatásának eredményeit, melyek nagy visszhangot keltettek a finn médiában. Ez azért is jelentős, mert az ország 5,2 milliónyi lakosságának 85%-a a lutheránus egyház tagja, és az első alkalommal került sor ilyen kutatásra, amelynek eredményeit nyilvánosságra hozták. Ezek szerint az egyház hivatalos tanításával a megkérdezettek 95%-a egyetért: „hisz Istenben, és hiszi, hogy Jézus Isten fia, aki feltámadt a halálból”. A pokol létezésében viszont csak a megkérdezettek 69 százaléka hisz, és a halál utáni élet kérdései is igen hevesen vitatottak. A közzétett jelentés alapján a társadalmi párbeszéd tovább folytatódik.

A Lutheránus Világszövetség és a Vatikán

A Lutheránus Világszövetség ökumenikus ügyekkel foglalkozó titkára, Sven Oppegaard nyilatkozatban foglalt állást a Vatikán által még áprilisban kiadott, A megváltás sakramentuma című instrukciójával kapcsolatosan. Kijelentése szerint ez a dokumentum „megismételte a már meglévő római katolikus liturgiai szabályokat az eucharisztiával kapcsolatban, így tulajdonképpen összefoglalt bizonyos döntő különbségeket, melyek más egyházi hagyománnyal, így a lutheránus tanítással is szemben állnak”.

Oppegaard azonban erőteljesen hangsúlyozta, hogy „az úrvacsorára vonatkozó fontos témáról az ökumenikus dialógusnak folytatódnia kell, és ezzel a gyakorlatban is el kell jutni az ökumenikus mozgalom keretein belül az egyre inkább érvényesülő közös értékekhez”.

A lutheri reformáció világosan körvonalazható úrvacsorai spiritualitást képvisel, ezért a lutheránusok elfogadhatják az „Ecclesia de Eucharistia” című enciklika nagy részét. Ugyanakkor világosan képviselik azt a nézetet, hogy az eucharisztia titka túl nagy ahhoz, hogy „bárki is megengedhetné magának a személyes vélemény szerinti hozzáállást”.

Az európai alkotmány és a kereszténység

Az EU brüsszeli csúcstalálkozója után – melyen elfogadták az európai alkotmányt – mind az Európai Római Katolikus Püspöki Konferenciák Tanácsa, mind az Európai Egyházak Konferenciája közös nyilatkozatban fejezte ki csalódottságát, amiért az alkotmányba nem került be szó szerinti utalás a kontinens keresztény gyökereire. Ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy „az európai értékek tömör összefoglalásának és közös elfogadásának rendkívüli jelentősége van”.

Európa kulturális, vallási és humanista örökségének az alkotmányos szerződésbe való felvétele mutatja, hogy a mai Európában ez az örökség fontos szerepet játszik. Az Európai Egyházak Konferenciája (KEK) brüsszeli képviselői emlékeztetnek arra, hogy szorosan figyelemmel kísérték az alkotmány kialakítását. „Az Európai Unió több, mint egy közgazdasági modell, mely a globális piaci verseny lehetőségeit növeli”.

A számos egyházi megnyilatkozás a kritika mellett súlyt helyez a „pozitív elemekre” is. Különösen jelentős az „egyházakkal folytatandó dialógus intézményeinek kialakítása, és most már a keresztény politikusok feladata lesz ezeknek a gyökereknek az érvényesítése és a keresztény értékek megjelentetése a közéletben”.

Bush elnök és a törökországi egyházi vezetők

Az isztambuli NATO-csúcs előtt George Bush amerikai elnök ottani egyházi vezetőkkel találkozott június 28-án. Ezen az alkalmon részt vett I. Bartholomaiosz konstantinápolyi pátriárka és az örmény, a szír ortodox és a zsidó főrabbi, sőt az isztambuli mufti is. „A vallási vezetők Törökország legjobb tulajdonságát képviselik” – mondta Bush elnök C. Powell és Condoleezza Rice jelenlétében.

Európa és Afrika kapcsolatai

Az Európai Római Katolikus Püspökök Tanácsa ez év november 10–13. között Rómában tart szimpóziumot az Afrikai Püspöki Konferenciákkal. Mindkét testületben 50-50 püspök fog részt venni. Figyelmük középpontjában Az egyház viszonya a politikához téma áll majd. Ezzel egyértelműen bírálják az utóbbi időben kialakult „Európa-középpontúságot”, amelyet az elmúlt év októberében az Európai Katolikus Püspöki Konferencia Litvánia fővárosában, Vilniusban lezajlott tanácskozása is nehezményezett.

A vallás és a spiritualitás az EU-ban

Az Identity Foundation (Düsseldorf) elnevezésű intézet közvélemény-kutatást végzett a régi és az új EU tagországokban a vallás és a spiritualitás iránti érdeklődésről. Az eredményt most tették közzé. Eszerint az ügy iránt leginkább érdeklődnek a lengyelek (59%), az olaszok (55%), majd a szlovákok (53%), a litvánok (52%), a magyarok (45,5%). A cseheknél csupán 24%, a svédeknél 23%. A beszámoló szerint a 25 tagországban 500-500 személyt kérdeztek meg.

A pápa svájci látogatásának értékelése

A svájci reformátusok tovább elemzik a pápa június eleji látogatásának visszhangját. A svájci Protestáns Egyházszövetség „csak a médián” keresztül üdvözölte a római egyházfő látogatását országukban, nem pedig személyes képviselővel. Köszöntésükben az ökumenikus témát nem is érintették. A Bernben tartott ünnepélyes misén sem vettek részt hivatalosan. Mindennek következtében a szokványos ökumenikus és tömegkommunikációs megnyilatkozások is elmaradtak. Csak a meghívás, illetőleg a részvétel elutasítása miatt vált egyáltalán a nyilvánosság témájává a Protestáns Egyházszövetség – állapítják meg az elemzők.

A központi misén nem jelentek meg a protestáns egyházak vezetői, mert ott egy rövid szöveg felolvasása lett volna a szerepük, hogy „így kizárólag ökumenikus díszek legyenek”. Nem akarták, hogy az ökumenizmusra való tekintettel „kritikátlan udvariassági gesztust tegyenek”. Hangoztatták, hogy az „alárendeltséget egyáltalán nem fogadják el, és elutasítják a római katolikus egyháznak a nők ordinációjával és a közös úrvacsorával kapcsolatos álláspontját”. Ezzel viszont elérték, hogy a tömegkommunikációs eszközökben felébredt az érdeklődés a nem római katolikus egyház iránt.

Az amerikai egyházak és Kuba

Az Amerikai Egyházak Nemzeti Tanácsa (az ottani Ökumenikus Tanács) megismételte a washingtoni kormány Kubával kapcsolatos politikájának az elítélését, különös tekintettel arra, hogy „most újabb gazdasági és politikai intézkedéseket vezettek be Kuba ellen”.

A Colin Powell külügyminiszterhez intézett levélben figyelmeztetnek arra, hogy „most is folytatódik, sőt erősödik az elmúlt 40 év kudarcot vallott politikája”. Az USA kormánya június 30-tól újabb korlátozó intézkedéseket vezetett be, amelyek „korlátozzák az amerikaiak kubai látogatását”. Az egyházak „humanitárius és erkölcsi alapon” továbbra is más magatartást tanúsítanak.

Moszkvában betiltották a Jehova tanúit

A Moszkvai Fellebbviteli Bíróság június 16-án jóváhagyta azt a korábbi ítéletet, mely betiltja a Jehova tanúi vallási felekezet működését Oroszországban. A hivatkozott törvény „tiltja olyan vallási csoportok tevékenységét, amelyek gyűlöletet és türelmetlenséget okoznak a társadalomban”.

A Jehova tanúi felekezetnek 11 ezer tagja van Oroszországban, és működésük engedélyezése érdekében már hat éve pereskednek. Az Orosz Főügyészség szerint „családokat tesznek tönkre és terjesztik a gyűlölködést”.

Bizonyos nemzetközi emberjogi szervezetek szerint számos országban azért tiltják be a tevékenységüket, mert „ellenzik a katonai szolgálatot és a háborút”.

ÖTK