Kultúrkörök

Bach művei közül a H-moll mise az egyik legnagyobb szabású mű, vetekszik a Máté-passióval. Egy hagyományos mise öt részből áll, ez azonban kereken huszonötből. Ennek is van természetesen Kyriéje, Gloriája, Credója, Sanctusa és Agnus Deije, de itt egy tétel szinte akkora, mint egy egész mise.

Vajon mi indíthatta Bachot arra, hogy ilyen óriási tételeket komponáljon: egy közel kétórányi terjedelmű teljes latin misét, amelynek előadására a lipcsei protestáns istentiszteleten reménye se lehetett?

A mű első két tétele 1733-ban készült, amikor is Bach beadta kérvényét a drezdai udvarhoz az udvari komponista cím elnyerésére. A mise első két tételét mellékelte kérvényéhez. Mivel a drezdai udvar katolikus volt, Bach joggal számíthatott művének előadására, ebben azonban csalódnia kellett.

Az is biztos, hogy a másik három tételt sem szólaltatták meg soha életében. A Bach-kutatók mindenféle feltételezésekbe bocsátkoztak a H-moll mise keletkezésének körülményeiről: Schering például arra jutott, hogy Bach a Credót és az Agnus Deit a krakkói király, III. Ágost megkoronázására komponálta, merthogy akkoriban a szász király egyben Lengyelország királya is volt.

Itt van tehát 25 zeneszám, ebből 16 nagyszabású kórustétel, hat ária és három duett. A mise legnagyobb részét tehát a kórustételek alkotják, már-már kantátamiséről van szó, csak éppen nincs benne korál és recitativo. Huszonöt zeneszám, amelyekben minden megtalálható: gyászos hangulatú Kyrie, féktelenül, repesve ujjongó Gloria, óriási Credo, fényes Sanctus s a megnyugvást, lelki békét hozó Agnus Dei.

Így joggal várható, hogy a Mátyás-templomi hangverseny lesz a nyár egyik legemlékezetesebb koncertélménye.

Bach: H-moll mise

Mátyás-templom,

július 16., 20 óra.

A Mendelssohn Kamarazenekar

és a Nemzeti Énekkar koncertje.

Vezényel: Antal Mátyás.