Kultúrkörök

Tempfli József nagyváradi katolikus megyés püspök a magyarságról, az egyházról és Trianonról vall a Horgony és vitorla címmel megjelent interjúkötetben, amelyet a 73 esztendős főpap és a szerző, Jezsó Ákos újságíró jelenlétében mutattak be múlt kedden Budapesten.

„Olyan embert köszöntünk, akiről nyugodtan el lehet mondani, hogy a magyar nép felekezeti különbség nélkül a szívébe zárta” – mondta Bolberitz Pál pápai prelátus. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának professzora hangsúlyozta, számára a kötet fontos üzenete, hogy le kell dönteni a válaszfalakat, amelyeket a körülmények hoznak létre, vagy mi magunk építünk Isten és ember, ember és ember, nemzet és nemzet között.

„Életében vált legendává” – írta a püspökről a bemutatón felolvasott üzenetében Semjén Zsolt, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke.

A politikus a kötetben olvasható ajánlásában kiemelte, hogy Isten erdélyi, váradi, szatmári, temesi népének, katolikus és protestáns őrállóinak méltó utódja Tempfli József, „horgony, az azért is megmaradás életpéldája a magyar nemzet legendáriumában”.

Jezsó Ákos a bemutatón elmondta, hogy tavaly nyáron nyílt alkalma hoszszabban beszélgetni Tempfli Józseffel, amikor néhány napig a püspök vendége volt Nagyváradon. Közlése szerint a Válasz Könyvkiadó felkérésére készült kötet számos kérdést vet fel, így a menni vagy maradni problémakörét is boncolgatja; a könyv címe leginkább erre utal.

„Mikor Budapest díszpolgárának tettek, megkaptam mind a három fokozatot (…), akkor azt mondták: ez azzal jár, hogy rövid úton a magyar állampolgárságot is megkaphatom” – idézte fel Tempfli József. „Azt mondtam: köszönöm szépen, de nem kérem” – emlékezett vissza, azzal indokolva döntését, hogy Románia és Magyarország között nincs megegyezés kettős állampolgárságról. Rámutatott arra: ha megkapná a magyar állampolgárságot és olyasvalamit tenne, ami a román kormánynak nem tetszik, akkor megvonhatnák tőle a román állampolgárságot. „Nem akarom, hogy joga legyen kiutasítani, mert én itt akarok dolgozni, itt is akarok meghalni, rossz példát is mutatnék másoknak, ha én élnék ezzel a lépéssel” – mondta a püspök.

Tempfli József 1931. április 9-én a Szatmár megyei Csanálos (ma Urziceni) községben született. A gyulafehérvári hittudományi főiskola elvégzése után 1962-ben Márton Áron püspök szentelte pappá. Nagyvárad 81. megyés püspökévé 1990-ben nevezték ki – olvasható a kötetben.

A nagyváradi egyházmegyét Szent István alapította, első központja Biharváradon volt. A jelenlegi Nagyváradra Szent László költöztette át a püspökséget 1093-ban. A leírás szerint a nagyváradi püspökség a trianoni döntésig az ország leggazdagabb és legnagyobb egyházmegyéje volt, az első világháborút lezáró békeszerződés azonban kettévágta a területét. Nagyobbik része egészen 1993-ig „átnyúlt a trianoni Magyarországra”, ezt az egyházmegyék határainak vatikáni rendezése után a szeged–csanádi és a debrecen–nyíregyházi püspökség között osztották szét.