Egyházunk egy-két hete

Június végén újra megnyitotta kapuját a fóti Mandák Otthon, hogy fogadhassa az ország közeli és távoli településeiről érkező kántorokat: megkezdődött a negyedik kántortovábbképző tanfolyam.

„Nagy öröm és kihívás számunkra, hogy a rendszeres kántori szolgálatot végző, különböző szintű felkészültséggel rendelkező kántoroknak olyan anyagot, tematikát állítsunk össze, amely segíti munkájukat, gyarapítja tudásukat, és a legfrissebb ismereteket nyújtja számukra – foglalta össze a tanfolyam célját Bence Gábor igazgató. Valójában az ötnapos, intenzív kurzus során lett minden résztvevő számára nyilvánvaló, hogy milyen fontos az orgonajáték már korábban elsajátított – de ritkábban használt – technikájának a felfrissítése, a kóruséneklés gyakorlata vagy épp az összhangzattani ismeretek gyarapítása az intonációk szerkesztéséhez.

A liturgikai előadások a vasárnapi istentisztelet énekverses rendjének közelgő változásairól szóltak, a „praktikus tanítási órák” pedig olyan egyházzenei lehetőségekre hívták fel a figyelmet, amelyek istentiszteleti életünk gazdagítását eredményezhetik.

Orgonaórákat dr. Ecsedi Zsuzsa egyházzenész, valamint Németh Csaba és Simon Barbara orgonaművész tartott. A kóruséneklést Bence Gábor vezette, a liturgikus orgonajáték fortélyaira Gálos Miklós egyházzenész hívta fel a kántorok figyelmét. Mellettük dr. Finta Gergely és Pócs Miklós vállalt szerepet az oktatásban. A hallgatók olyan segédanyagokat – vázlatokat, kottákat – kaptak kézhez, amelyeket jól felhasználhatnak majd a gyülekezeti munkában. Ezt a célt szolgálták a zenei illusztrációk és a vetített képek is.

A reggeli és az esti áhítatok lelki élménye, a szakmai beszélgetések, a fiatal tehetségek szorgalma és küldetéstudata egyaránt örömmel töltötte el az oktatókat és a tanfolyam huszonegy hallgatóját. Legfőképpen ugyanis az igényességre való törekvés az az erő, amely a régi és az új kántorokat évről évre Fótra hívja.

De szóljanak minderről maguk a résztvevők!

Keveházi Márta (Orosháza): „Rendkívül jó ez a kezdeményezés. Nekünk, szolgáló kántoroknak nagy szükségünk van a megújulásra, feltöltődésre, biztatásra, tanácsra és nem utolsósorban új darabokra. Ezt itt mind megkapjuk. Köszönjük.”

Kerekes János (Sepsiszentgyörgy): „Itt kiváló tanárok tanítanak. A kántortársaimmal való találkozás pedig lehetőséget nyújt arra, hogy lemérjem a tudásomat, ez pedig új lendületet ad a további tanuláshoz.”

Németh Györgyi (Dunaharaszti): „Az eddig hallott információk az új liturgiáról megijesztettek, de itt – megismerve a pontos tervezetet – megnyugodtam. Sokat adott nekem Gálos Miklós liturgikusorgonajáték-órája is. Mindeközben mód nyílt »ismeretlen« ismerősökkel való találkozásra, komoly beszélgetésekre is.”

Tóth Márta (Sárszentlőrinc): „A közös imádkozás és éneklés alkalmai alatt lelkileg feltöltődtünk. Törődtek velünk, szeretettel és türelemmel vettek körül bennünket.”

Borbély Péter (Szemere): „Az a feladatunk, hogy örömöt szerezzünk a gyülekezetnek. Ehhez a munkához kaptunk nagyon sok segítséget a tanároktól és az előadóktól.”

A szívbe plántált igényesség sok tanulást, gyakorlást, munkát követel a kántortól, hogy méltóképpen tudja dicsőíteni Istent és szolgálni a gyülekezetet. Ezen a továbbképző tanfolyamon mindenki saját belső igénye szerint gazdagodhatott tudásban és lelkiekben.

Tóthné dr. Gallyas Katalin

Regionális hozzárendelés: Mandák Mária Evangélikus Gyülekezeti Ház