e-világ

A keresztény, a bencés szerzetes a szó legszorosabb és legeredetibb értelmében kommunikátor. Ha jól tölti be hivatását, szakembere a kommunikációnak. Magányában, imádságában, elmélkedésében a láthatatlan, de mégis mindenütt jelen lévő Istennel keresi a kapcsolatot, folytat kommunikációt, amely kétirányú közlés: egyrészt kinyílás, keresés, másrészt elfogadás, befogadás. Az „eredmény” hármas: Isten- és önismeret, valamint emberismeret.

Amikor a lélek megnyílik a végtelenre, befogad, akkor saját mélyeivel is párbeszédet folytat, kommunikál: megfogalmazódnak vágyai, tapasztalhatóvá lesz végessége, törékenysége, magánya, öröme. Amikor e kommunikáció tartalmát továbbadja a másiknak, embertársának, azaz vele is kommunikál, valódi közösséget tud teremteni a tapasztaltak alapján. Az Istennel és a saját lelkével folytatott közlésfolyamat minta és példa, miként kell és miként lehetséges a másikkal is kommunikálni, aki ugyanolyan, mint én. Gondolom, e néhány sorból kiderült, hogy igazában véve az evangéliumi főparancs egyetlen és mégis háromirányú kihívására, az Isten, a másik és önmagunk igaz szeretetére adunk választ.

A kommunikáció tartalma sokrétű: a személyestől a tárgyilagosig mindent felölel. Akkor él, akkor plasztikus igazán, ha mélység és magasság, szélesség és hosszúság benne van.

Egy bencés apát hivatása eredendően a kommunikáció, ideje jelentős részét ez tölti ki. Szinte minden erre irányul. A nap beosztása, napirendje a kolostorban helyet és időt biztosít az isteni kommunikációra, helyet és időt a másikkal való személyes találkozásra, továbbá a munkára, amelynek nagy része a szövegszerkesztő előtt hajlik. A kinyíló világháló a kapcsolatteremtés helye, soha nem öncélú. Miként történik ez a mindennapokban? Hogyan él az apát ebben a világban?

Életem meghívása és adottságai alapján különböző embercsoportokhoz tartozom. Mindenekelőtt közvetlen bencés szerzetescsaládomhoz. A Magyar Bencés Kongregáció minden házát összeköti a világháló. Az egyes szerzetesházak elöljáróival, a szerzetesek jelentős részével e-mailben közvetlen kapcsolatot tartok. A közösség irányítását különféle tanácsok segítségével végzem. A munkaszövegek, feljegyzések, levelek mind-mind ezen az úton jutnak hozzám, illetve tőlem a címzettekhez. A Magyar Bencés Kongregáció házai és tagjai nemcsak Magyarországon vannak, ám a világháló segítségével szinte néhány percen belül eljuttathatom információimat Rómába vagy akár Sao Paulóba is. Magyar bencés közösségünk tagja a Bencés Konföderációnak, mely az egész világot átöleli. Mivel a 21 úgynevezett prézesapátot közvetlenül elérem, szinte állandó kapcsolatot tarthatok a világ 240 bencés monostorával. Prímásapátunknak küldött esti levelemre hajnalban már megérkezik a válasz. Mint a Magyar Katolikus Püspöki Kar tagja, ugyanezen az úton bármelyik püspöktársamat is elérhetem. A hagyományos levelezés jelentős részét így az e-mailben történő kapcsolattartásra cseréltem fel.

A mindennapi életben szinte leírhatatlanul tág az a tér, amelyre a személyes kapcsolatteremtésben, az „írok – írnak – egymásnak válaszolunk” kategóriában a hálót használom. Házon belül is kézenfekvő és megbízható lehetőség az, ha ezen az úton juttatok el a másiknak egy feljegyzést, figyelemfelhívást, időpont-egyeztetést stb. Előfordul, hogy délelőttönként egy fontos üzenetet – legyen az örömhír vagy gyászjelentés – néhány perc alatt eljuttatok a Magyar Bencés Kongregáció minden házába, vagyis egyszerre értesülnek róla Pannonhalmán, Budapesten, Győrben, Sopronban, Bakonybélben, továbbá Tihanyban, Révkomáromban, Rómában és így tovább…

Ennek a körnek következő, tágabb sávját diákkapcsolataink jelentik. Honlapunk vendégkönyve a világ valamenynyi részén élő egykori bencés diák találkozópontja, lehetőség a kapcsolatteremtésre. Diákjaink üzennek, mi válaszolunk. Engedtessék meg egyetlen példa! A következő levél írójában vágy ébredt a hozzánk tartozásra: „Eredményekkel teli, boldog új évet kívánok mindenkinek! Jó ilyen sok valaha volt bencés diák üzeneteit olvasni a vendégkönyvben, s látni, hogy Pannonhalmától nemcsak tanítást vártak, hanem szeretetet is, amit meg is kaptak. Szeretném, ha én is 10 év múlva ilyen üzeneteket küldenék erre a honlapra egy egyetemről. Jelentkeztem én is a hatosztályos gimnáziumba, s március 1-jén lesz a felvételi. Bárcsak sikerülne… L. L.”

A kapcsolatteremtés nem csupán az ismerősökre, barátokra terjed ki. Ilyen visszajelzést is kapunk: „Egyik tanórán a »bencés rend« kifejezés szerepelt egy word dokumentumban. Tanítványaim kérdést tettek fel a renddel kapcsolatban. Viszonylag hiányos ismereteim bővítésére a Google keresőszolgáltatását hívtam segítségül. Így jutottam az Önök honlapjára. Gratulálok a színvonalas laphoz és a szolgáltatásokhoz! Úgy érzem, családommal együtt rendszeres olvasójuk leszünk. K. I.”

A fentiekben nem vehettem sorra mindazt, amire a világhálót igénybe veszem. A mindennapok gyakorlatáról szerettem volna számot adni. Így talán hiteles a beszámoló.

Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát