Evangélikus Egyház - Online újságok - Evangélikus Élet - Archívum - 2004 - 29 - Heti útravaló

Élő víz

Heti útravaló

Így szól az ÚR, a te teremtőd: Ne félj, mert megváltottalak, neveden szólítottalak, enyém vagy! (Ézs 43,1)

Szentháromság ünnepe után a hatodik héten az Útmutató reggeli igéiben Isten a sötétségből világosságra; a keresztség által megtérésre hív! Ő Izráel megváltója, névadója, szabadítója vezérigénk kijelentése szerint. Kísértései között Luther erre a mondatra emelte tekintetét: Meg vagyok keresztelve! A következő igék minket is a keresztség megismételhetetlen szentségére emlékeztetnek, amelyet Jézus missziói parancsában így rendelt el: „Menjetek el tehát, tegyetek tanítvánnyá minden népet, megkeresztelve őket az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek nevében” (Mt 28,19)! Pál számára a keresztség az új élet forrása: „A keresztség által ugyanis eltemettettünk vele a halálba, hogy (…) mi is új életben járjunk” (Róm 6,4). „Az ÚR (…) szárazzá tette a tengert, úgyhogy a víz kettévált. Izráel fiai szárazon mentek be a tenger közepébe, és a víz jobbról-balról falként állt” (2Móz 14,21–22).

Az Újszövetségben Izráelnek a Vörös-tengeren át történt megmenekülése a keresztség képévé vált, amely a vízen át ment meg a bűn halálos erejétől. De óvakodjunk attól a félreértéstől, mintha a keresztség egy olyan mágikus cselekmény lenne, amely garantálja az üdvösséget! Péter így tanítja az első keresztyén gyülekezetet: „Térjetek meg, és keresztelkedjetek meg valamennyien Jézus Krisztus nevében, bűneitek bocsánatára, és megkapjátok a Szentlélek ajándékát” (ApCsel 2,38)! Pál pedig ezt tanácsolja a filippi börtönőrnek: „Higgy az Úr Jézusban, és üdvözülsz mind te, mind a te házad népe! Ő pedig (…) azonnal megkeresztelkedett egész háza népével együtt” (ApCsel 16,31.33). Jézus a kisgyermekeket állítja példaként mindenkori tanítványai elé: „Bizony, mondom néktek, ha meg nem tértek, és olyanok nem lesztek, mint a kisgyermekek, nem mentek be a mennyek országába” (Mt 18,3)!

Péntek – Passió; Jézus halálának ez a bizonyítéka: „Az egyik katona lándzsával átszúrta az oldalát, amelyből azonnal vér és víz jött ki” (Jn 19,34). „A vér Jézus halála megváltó erejének képéve, a víz az örök élet és a Lélek képéve lesz, amelyet a Felmagasztalt ajándékoz. Az óegyházban szerették a víz jelentését a keresztségre, a vérét az úrvacsorára vonatkoztatni. Erre, az így átszúrtra néznek mindnyájan, akik ilyen üdvre vágynak”. (Lásd: Biblia – Magyarázó jegyzetekkel; 1290. oldal.) E két szentség vétele megerősít és felkészít a győzelemre, ha meghalljuk annak üzenetét, aki halott volt, de él örökkön-örökké: „Az a neved, hogy élsz, pedig halott vagy. Ébredj fel, és térj meg! (…) Aki győz, azt öltöztetik fehér ruhába” (Jel 3,1-6)!

Ezen a héten Istenünk a keresztség által megtérésre hívott. Minden kereszteléskor hallhatjuk a szerzési igéket: „Aki hisz, és megkeresztelkedik, üdvözül, aki pedig nem hisz, elkárhozik” (Mk 16,16)! „Így ez a víz piros folyam, / Megváltónk áldott vére” (EÉ 295,3).

Garai András