e-világ
Válaszd a Magort!
Közeledik 2004 májusa, az Európai Unióhoz való csatlakozásunk időpontja. Mindnyájunk érdeke, hogy kisvállalkozóink ne menjenek tönkre, hogy ne engedjük elsorvadni a magyar élelmiszeripart, mezőgazdaságot, ne váljunk a külföldi tőke nagy piacává. Ehhez le kell szoknunk a négy évtizedes beidegződésről, mely szerint az a jó, ami külföldi. Ma már ez nem is igaz, sok a kitűnő magyar áru, csak tudatosan keresni kell, észre kell venni, meg kell vásárolni. Ha nő irántuk a bizalom, még több, még jobb lesz a kínálat.
Két mozgalom indult el a termelők, vállalkozók megmentésére: Éliás Tiboré („Válaszd a magyart!”) és Usztics Mátyásé („Szeretem, mert Magor”). Két olyan kezdeményezés, amely minden személyes érdek nélkül vállalt egy országos fontosságú feladatot, ezért sokkal több nyilvánosságot, tőlünk több támogatást érdemel, mint amennyit eddig kapott. Sürgősen! Közösen talán felmutathatunk valami eredményt még május 1-je előtt.
Éliás Tibor valamennyi igazoltan magyar árut kis piros-fehér-zöld zászlóval jelöl, rajta alul-fölül a (levédett!) szöveg: Válaszd a magyart! Már tudjuk, nem elég az 599-es kód, mert az csak azt jelzi, hogy magyar munkaerő működött közre (például csomagolta).
Magyar áru az, amelyet Magyarországon bejegyzett cég gyártott, tulajdonosa itt adózik, a profitot itt költi el. Ezzel az emblémával bárhol bármit vásárolunk, biztos, hogy hazai. Az első Portéka Hungarika mintabolt a Magyarok Házában (Budapest V., Semmelweis utca 1–3.) nyílt meg, itt mutatkozhatnak be a gyártók, a vevők pedig kétezerféle termékből választhatnak, sok esetben olcsóbban, mint akár a bevásárlóközpontok akcióiban. Remélhetőleg vidéken is mielőbb megnyílnak a Portéka boltok. Minél több vállalkozó jelentkezik minél gyorsabban, annál biztosabb az eredmény, vagyis saját jövőjük. A termelők bekerülnek egy számítógépes rendszerbe, amelyben kategóriák szerint nyilvántartják őket. Innen a boltok lekérhetik a szükséges információkat. (További felvilágosítás kérhető munkanapokon 9-től 5-ig a Bp. V., Kossuth Lajos u. 14–16. alatti irodában. Tel.: 486-0336; a vállalkozók, készítők, gyártók hívják a (30) 330-1670 számot.)
Usztics Mátyás pecsét alakú márkajelzése Nimród fiát, a magyarok ősét, Magor királyfit, a harcost ábrázolja, „Szeretem, mert Magor” szöveggel. Ezzel jelölik a különböző kategóriákban kiválasztott, szakemberek által igazoltan kiváló minőségű termékeket. Például a Magor-kenyér egy hét múlva se morzsál, a máris népszerű Magor keserű 28-féle gyógyfűből készült, elfogadható áron. A szalámi és más élelmiszer tartósítószert nem tartalmaz. Az élelmiszereken túl is bővül a termékek köre. Sok magyar termék minősége jobb, mint az importáltaké. Több nemzetközi arany-, ezüstérmes magyar bor, pálinka létezik, amelyről nem is tudunk, pedig jobb a méregdrága külföldieknél. De előállítóik nem tudnak a multinacionális láncok üzleteibe bekerülni (a paprikások, pékek sem), mert nem tudják a többmilliós belépési díjat, a reklámköltséget, az akciós veszteségeket megfizetni, az áru ellenértékét pedig csak hónapok múlva kapják meg!
Ugyanakkor előfordulhat, hogy az általunk vásárolt élelmiszerekből éppen az hiányzik, amiért vásároljuk őket! A „reggeli ital”-ra már rá se merik írni, hogy tej, miközben a magyar termelők kiváló teje megmarad. Ha ez nem így lenne, akkor 30 ezer gazdát megmenthetnénk a belső piacon. Nem kell importálni. Van elég magyar áru! A világhírű magyar búzát pedig ne engedjük kivinni, mert íztelen, negyedosztályú kenyér jön vissza belőle, állományjavítókkal „dúsítva”. Bizonyos növények esetében génkezelést alkalmaznak, amellyel új, hibrid fajtákat hoznak létre, hogy minél kisebb területen minél nagyobb legyen a hozam.
Még nem is tudjuk, milyen betegségek forrása lehet az ilyen génkezelt és más módon manipulált élelmiszerek fogyasztása. Sok országból a génkezelt élelmiszert már kitiltották – nálunk most kezd elterjedni.
A Magor védjegy védelmet nyújt a terméknek és a fogyasztónak egyaránt. Orvosok, agrármérnökök és más szakemberek mondtak igent rá. Kolbász, pezsgő, pálinka: mind adalékmentes. 147-féle Magor-termék kapható már. Közöttük hétféle olaj – de reklámjuk, piacuk alig van. Továbbá konyakmeggy és más édesipari termékek, hatéves almapálinka, kilencféle híres bor, tojásos (nem sárga festékes!) házitészta, hetvenféle háztartási termék, arcvizek stb. A multicégek nem kapnak mindebből, a Portéka üzletek természetesen igen.
Magyar építők jelentkeztek, hogy 1-2 év alatt felépítenek egy húszezer négyzetméteres Magor-áruházat, amelyben talán már műszaki cikkek, ruházati és papíráruk is kaphatóak lesznek. A fő cél, hogy kistermelőinket, kisvállalkozóinkat piachoz segítsék, mégpedig a nagykereskedők közbeiktatása nélkül. A termelőt közvetlenül kötik össze a kereskedőkkel, és a Magor biztosítja, hogy a felvásárló ott és akkor készpénzben kifizeti a terméket. A Magor-áruk saját boltjaikon kívül (minden kerületben van olyan üzlet, amely kizárólag Magor-árut kínál) a háromezer üzletet működtető, 100%-ig magyar tulajdonban lévő CBA bolthálózat egyes üzleteiben is megtalálhatók. A Balaton-felvidékről 17 üzlet kapcsolódott be a hálózatba, és határon túlról is jelentkeztek boltok. Külföldről is érdeklődnek. A mozgalom erősödik. Egyes családi vállalkozások már felvettek segítőket, mert nő a kereslet! Információ kérhető telefonon a (20) 204-4204, a (20) 204-4205 és a (70) 389-1611 számokon.
Külföldön természetes a saját termék védelme és támogatása. Ausztriában például „A” betűvel jelölik az osztrák árut, Angliában „Buy British!” a felhívás. Ne engedjük, hogy nálunk a hasonló mozgalmakat a szokásos jobb-bal politikai viták gátolják. Közös az érdek – mindnyájunknak össze kell fognunk. Sürgősen, elszántan és kitartóan…
Magor-boltok
Budapest:
II., Szilágyi Erzsébet fasor 121.
III., Lajos u. 107 (Éden)
(Heródek ajándékbolt)
IX., Bakáts u. 1–3.
XI., Bercsényi u. 20.
(Mézeskalácsbolt)
XI., Eszék u. 7/b.
XII., Kiss János altábornagy u. 21.
Budaörs: Károlyi Mihály út 68–70.
Kecskemét: Arany János u. 3.
Siófok: Koch Róbert u. 14/a
Székesfehérvár: Kertalja u. 41/a
Kovács Mária