Keresztutak

Két evangélikus teológus – Verebics Petra és Hulej Enikő – szállt fel július 28-án a reggeli prágai vonatra. Végső úti céljuk a lengyel határ közelében fekvő Herlikovice volt, ahol közel harminc fiatalt vártak egy nemzetközi ifjúsági táborba. A tizenkét nap során a résztvevők lelki élmények sokaságával gazdagodtak, gyönyörködtek a Krkonose hegy festői szépségében, sőt egy rövid hétvégére Prága is megnyitotta kapuit a lelkes csapat előtt.

A középiskolás, illetve egyetemista fiatalok ereje kifogyhatatlannak tűnt, hiszen a napi kiadós hegymászás után még vidáman ütögették a labdát a röplabdapályán, vagy lelkesen tanultak új énekeket a Cseh Testvérek Egyház énekeskönyvéből. A napokat mindig áhítatok foglalták keretbe: reggel a templomban többféle – angol nyelvű – liturgia közül választhatott az önkéntes áhítattartó; esténként azonban sokkal szabadabb forma szerint zajlott az elcsendesedés. Az igeolvasás és a rövid imádság mellett olykor elhangzott egy-egy történet, máskor a csendséta adott lehetőséget a meditációra, és a kis zarándokok bátorító zsoltárverssel indultak tovább útjukon a következő állomás felé. Kétszer pedig – skót liturgia szerinti – úrvacsorai istentisztelet erősítette a közösséget.

A tábor témája – „Hit és kultúra” volt, amelyet a két előadó két különböző nézőpontból közelített meg. Filip Capek lelkész azt a kérdést vizsgálta, hogy milyen hatással van a Szentírás keresztény életünkre és erkölcsi döntéseinkre. Petr Sláma, a prágai protestáns teológia hébertanára pedig a történelem hitünkre gyakorolt hatását kutatta. A téma egy ilyen nemzetközi táborban különösen is aktuális, hiszen a más nemzetiségűekkel való találkozás az embert arra készteti, hogy elgondolkodjon saját kulturális és hitbeli örökségén. Mindez persze a nemzeti esteken kapta a legnagyobb hangsúlyt, melyeken a cseh, lengyel, horvát, ukrán, német és magyar történelem és kultúra egy-egy nevezetessége vált ismertté valamennyi táborlakó számára.

A búcsú pillanatai előtt útravalót jelentett az igehirdetés egy prágai gyülekezetben. Ruth története hívta fel a figyelmünket ismét arra, hogy életünkben semmi sem történik véletlenül, hanem minden a mindenható Isten gondviselését jelzi. Ez a tábor ennek a gondviselésnek a megtapasztalása is volt.

H. E.