Kultúrkörök
Déli harangszó ezúttal Kondorosról
Szeptember 13. és 19. között minden délben a kondorosi evangélikus templom Ádám-harangja szól a Kossuth rádióban.
Kondoros Békés megyében fekszik, Budapesttől 184 kilométerre délkeletre. A nagyközség neve először 1229-ben szerepel a Váradi Regestrumban. A békési plébániához tartozó település nevét akkor Cundorosnak írták.
A falu a tatárjáráskor elpusztult, majd amikor 1403-ban a macsói bán, Maróthi János megkapta a gyulai uradalmat, Kondoros már templomos településként szerepelt az oklevelekben. A törökök szintén nagy pusztítást vittek végbe a községben, olyannyira, hogy az 1700-as évekig jó legelőjéről tartották számon Nagy-Kondoros-pusztát.
A falut 1875-ben telepítették újra. Első lakói szarvasi és békéscsabai tótok voltak. A település alapítóinak egyike Petrovics István, Petőfi Sándor öccse volt.
A kondorosi evangélikus gyülekezet 1887-ben alakult. Áchim Ádám főesperes 200 hold földet adományozott a helybeli lutheránusoknak. A hívek először egy tágas imaházat építettek, majd a felekezet tanyáján égetett egymillió téglából 1904-ben felépült a neobarokk templom.
A kondorosi templom 50 méter magas tornyában négy harang lakik. A délidőben megszólaló 7 mázsa 85 kilós harangot Áchim Ádám szarvasi főesperes tiszteletére Thury János műhelyében öntötték 1927-ben.
(Rtv Részletes, 2004/38.)