Evangélikus Egyház - Online újságok - Evangélikus Élet - Archívum - 2004 - 38 - Gyűjtsd össze népedet!

evél&levél

Gyűjtsd össze népedet!

Egész napos programmal ünnepeltek a Veszprém megyei evangélikus gyülekezetek szeptember 11-én, a Marcalgergelyiben tartott egyházmegyei gyülekezeti napon. Az egyházmegye számos közösségéből érkeztek testvérek, hogy Isten igéje köré gyűlve együtt töltsék ezt a kissé szeles, mégis verőfényes napot. Reméljük, hogy nemcsak az őszi szél, hanem a Szentlélek szele is fújt.

A nap programjai és eseményei evangélikus énekeskönyvünk 245. énekének kérései alapján követték egymást.

„Töltsd be népedet, Szentlélek Isten!” – ezzel a fohásszal indult a nap áhítata, melyben Veress István missziói felelős ApCsel 2,1–13 alapján az egy akarat, egy közösség és egy óhajtás fontosságát hangsúlyozta a megosztottság, békétlenség hangjaival szemben. Gyakran kérdezzük mi is a Lélekkel kapcsolatban: „Mi akar ez lenni?”, de az Úr Lelke igazán csak közösségteremtő munkája nyomán ismerhető meg.

A délelőtt további részében más-más program várt a különböző korosztályokhoz tartozókra: a gyermekek Licsauerné Gyenge Katalin vezetésével játékok és ügyességi feladatok formájában ismerkedhettek meg a Lélek gyümölcseivel; a kissé korosabbak pedig Koczor György előadásában hallhatták meg, miként teljesíti Isten a kérésünket: „Tisztítsd meg és gyűjtsd össze népedet!” Az ígéreteit megtartó és beteljesítő Isten akarata ugyanis az, hogy közösségben éljünk vele és egymással. Mindezt azonban csak a Szentlélek jelenlétében tudjuk észrevenni. A Lélek munkája nyomán merül fel bennünk igazán tisztaságunk igénye és a közösség utáni vágy.

A közösség építésében szerzett egyéni tapasztalatok és elképzelések egymással való megosztására az előadást követő kis csoportos beszélgetésekben nyílt lehetőség, majd a helyi gyülekezet vendégeiként ízletes ebéddel is gyarapodtunk a lelki táplálékok után.

A délután közösen eltöltött szabadidőben lehetőségünk nyílt kipróbálni kézügyességünket rongy- és csuhébaba készítésében, megmozgatni táncos lábainkat a táncházban, és megrezegtetni hangszálainkat az énektanulásban.

A nap végén aztán ismét az Úr házába gyűltünk, hogy a Finta Gergely orgonaművész által megszólaltatott orgona hangjait hallva elcsendesedjünk, s a zene révén Isten csodáira, a mögöttünk lévő nap örömeire gondolva hálát adjunk Istennek. Ördög Endre esperes ApCsel 2,37–47 alapján megszólaló záró áhítatában mindannyiunk kérését és óhaját fejezte ki: „Építsd meg népedet, Szentlélek Isten!” Mert nem az emberi akaratban, nem a mi küzdésünkben és erőlködésünkben rejlik egy-egy közösség épülésének a titka, hanem egyedül a Szentlélek működésében. Minden közösség születésének csodáját csak tőle remélhetjük.

Bizony, sokfelől érkeztünk erre az alkalomra, több gyülekezetben hallottuk meg a hívást és válaszoltunk rá megjelenésünkkel, de bízunk benne, hogy a Lélek nyomán megéreztük és megértettük: egy közösség tagjaiként vettünk búcsút egymástól a nap végén.

Szabóné Nyitrai Márta