Kultúrkörök

Hat évvel ezelőtt nyílt meg a miskolci Postapalota negyedik emeletén a magyarországi postaszolgálat múltjának relikviáit őrző és bemutató Postakürt Galéria. A gyűjtemény eredeti dokumentumokkal és azok másolatával, térképekkel, tárgyakkal és egy múlt század eleji postabelsővel szemlélteti két évszázad postaszolgálatát. Bemutatja a postakezelésben alkalmazott kisgépeket, a kézbesítő- és a hírlapszolgálat jelentősebb használati tárgyait.

A múzeum megalapításában elévülhetetlen érdemei vannak Kamody Miklós volt postafőtanácsosnak, aki több mint hatvan éve foglalkozik postatörténettel, gyűjtőmunkával, a múlt emlékeinek feldolgozásával és közkinccsé tételével. A gyűjtőmunka terén sokat tett Béres László területi oktatótiszt is.

A gyűjtemény egyik érdekessége a mátraszentimrei kézbesítő hivatal felszerelése. Láthatjuk az igazgatósághoz tartozó valamennyi posta keletbélyegzőjének lenyomatát is. Válogatás tekinthető meg a területhez fűződő eseményekkel kapcsolatos alkalmi bélyegzésekből, illetve az igazgatóság néhány postáján szolgálatot teljesítő munkatársak csoportképeiből.

Az érdekes, látványos gyűjtemény helytörténeti része négy korszakot ölel fel.

Rákóczi postájának története

A Habsburg Birodalom postafejlesztéseit a Rákóczi-szabadságharc gyakorlatilag felszámolta. A fejedelem a szabadságharc elvárásainak megfelelően hadi és magánküldemények továbbítására és közigazgatási feladatok ellátására alakította ki postahálózatát, amely négy főútvonalon és több mellékúton 63 postaállomást működtetett, 20 postamester és 43 veredárius (helyettes postamester) vezetésével. Jelentősebb postahelyei Ónod, Tokaj és Tállya voltak; ezek a későbbi korok postaszolgálatában is kiemelkedő szerepet töltöttek be.

Rákóczi háromféle postajáratot rendszeresített. Az ordináriák a postanapokon (a hét meghatározott napjain) levélanyagot és személyeket szállítottak; a stafétákat sürgős levelek továbbítására alkalmazták, ezek bármely időpontban indíthatóak voltak; a kurírok pedig a fejedelem postaszállítási igényeit elégítették ki.

A miskolci posta kialakulása

A Rákóczi-szabadságharc után a posták újjászervezése a Habsburgok politikai érdekeinek megfelelően történt. Az észak-magyarországi terület postavonalai Miskolcot elkerülték, a város félreeső fekvése, illetve rossz megközelítési lehetőségei miatt. A küldeményeket hetente kétszer az ónodi postáról hozták-vitték a levélszeresek. Az első miskolci postaállomást csak 1790-ben nyitották meg Bakos László postamester vezetésével. Ekkor illesztették be Miskolcot a Kassa–Eger között közlekedő kocsiposta útvonalába.

1791-ben Hegyalja fontosabb helyeinek a postautakba való besorolásával már Buda és Sátoraljaújhely, illetve Tállya és Máramarossziget között is létrejött a postai összeköttetés. Tokajból mind a négy égtáj felé indítottak postajáratot. Ezek mindegyike jelentős forgalmat bonyolított le.

A független Magyar Posta története

A kiegyezés után a Magyar Királyi Posta részleges önállóságot kapott. Belső ügyeiben függetlenedett az osztrák postától, de a korábban megkötött nemzetközi szerződések az Osztrák–Magyar Monarchiára egyetemlegesen vonatkoztak. A gazdasági élet fejlődésével a posta és intézményrendszere is fejlődésnek indult. Új postahelyeket alakítottak ki, új szolgáltatásokat, üzletágakat vezettek be. 1870-ben Miskolc postája kincstári kézbe került.

A vasúti közlekedés fejlődésével Miskolcot is bekapcsolták az országos mozgóposta-hálózatba. A pályaudvari postaszolgálat hatékonyabb és gyorsabb ellátása érdekében 1880-ban a Tiszai pályaudvaron is létesítettek postát. Új üzletágként megjelent a Postatakarékpénztár közvetítő szolgálata.

A híradástechnika kialakulásával és fejlődésével létrehozták a távíró- és távbeszélő-hálózatokat, megnyitották a távíróállomásokat, a telefonközpontokat. A Magyar Posta 1908-ban nyerte el függetlenségét.

A 20. század Észak-Magyarország postatörténetében

Magyarország a trianoni békeszerződés után elvesztette a pozsonyi, a kassai, a nagyváradi, a kolozsvári és a temesvári postaigazgatóságait vagy azok bizonyos részét. Az észak-magyarországi területek elcsatolása miatt a Kassai Postaigazgatóság magyar személyzete Miskolcra települt, és igazgatósági kirendeltségként működött tovább. A következő évtizedekben a kirendeltséget többször alakították igazgatósággá, majd minősítették vissza; 1950 óta beszélhetünk újra Miskolci Postaigazgatóságról.

A múzeumot minden évben szép számmal keresik fel az érdeklődők. A diákok tanulmányi kirándulásainak is az egyik célpontja, a postaforgalmi szakközépiskola tanulói számára pedig egyenesen a tananyagban szerepel a gyűjtemény megtekintése.

A múzeum a nyitvatartási időn kívül, előzetes bejelentkezés alapján is látogatható. Belépődíj nincs, sőt a tárlatvezetés is ingyenes.

Kerékgyártó Mihály