A hét témája

Tizennégy évvel ezelőtt találkoztunk először egy Bukarestben élő fiatal lelkésszel és feleségével, hogy a létesítendő testvér-gyülekezeti kapcsolatról beszélgessünk. A lelkész tele volt energiával, ötletekkel, lelkesedéssel az egyház mai küldetésével kapcsolatban, noha nem tagadta, hogy nem könnyű többszörösen is kisebbségi helyzetben végezni munkáját. Felesége akkor végezte el az egyetemet, és kezdte a pályáját matematikatanárként. Mindkettőjükről sugárzott a derű és a hivatástudat, a jó teológiai iskolázottság és a széles látókör.

Amikor a fasori szószékről hirdette az igét, már éreztük, hogy nagyon tehetséges lelkésszel kezdhetjük meg a közös gondolkodást. Azután következtek a gyülekezetek közötti kölcsönös, csoportos látogatások. Megismertük azt a sziszifuszi munkát, amelyet Bukarestben végzett a magyar és román evangélikusokból álló kis gyülekezetben. Tele volt a templom, gyermekek és fiatalok is jöttek szép számmal, szeretettel vették körül lelkészüket.

Azóta sok év telt el, s igazolódtak az első benyomások nyomán támadt várakozások. A lelkész esperessé való megválasztása után kapcsolataink tovább bővültek. A Brassói és a Pesti Egyházmegye között testvér-egyházmegyei együttműködés jött létre, majd ehhez csatlakozott egy bajorországi egyházmegye is. Mindeközben Adorjáni Dezső Zoltán volt a kapcsolatok szervezésének motorja. Így került sor egyházmegyei találkozókra mindhárom országban, továbbá lelkészi munkaközösségi üléseken, egyházmegyei közgyűléseken való szolgálatok, tapasztalatcserék, gyülekezetlátogatások tették lehetővé, hogy jobban megismerjük egymást. Több alkalommal szerveztünk kötetlen, baráti együttléteket is erdei piknikkel, futballmérkőzéssel összekapcsolva, Balaton-felvidéki pihenést lelkészcsaládoknak komoly és vidám tartalommal. Megismerhettük az Erdélyben élő emberek gondjait és örömeit, gondolkodásmódját és az anyaországi egyházhoz való kötődését. Több testvér-gyülekezeti kapcsolat megélénkült. (Reméljük, püspöki szolgálata nyomán ezek még tovább fejlődnek.)

A többi között teológiai műveltsége, kiváló nyelvtudása, nemzetközi kapcsolatai, ökumenikus nyitottsága és egyházvezetői kvalitásai teszik Adorjáni Dezső Zoltánt alkalmassá a püspöki szolgálatra. Nem kevésbé fontos közvetlensége és derűs egyénisége mellett az a készsége sem, hogy a kor sokféle kihívására hiteles válaszokat keres, mind a szószéken, mind egyházszervező, gyülekezetépítő munkájában. Aki a saját gyülekezetében jól dolgozik, az jó, segítő és támogató vezetőt talál személyében.

Szolgálatában stabil családi háttér segíti őt: lelkészcsaládban született felesége és két szép gyermeke nyújtja ezt a nélkülözhetetlen „hátországot”. Munkatársainak pedig olyanokat választ, akik fel tudják venni az ő ritmusát, akik bírják a tempót… Erről tanúskodott a püspökiktatási ünnep szervezettsége is, de biztosak vagyunk abban, hogy ez a hétköznapokban, a most kezdődő egyházépítő munka mindennapjaiban is így lesz!

Isten gazdag áldása kísérje az új püspök munkáját és az egész Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház életét!

Szirmai Zoltán