Egyházunk egy-két hete

Bombariadó miatt késve kezdődött, egy gimnáziumi ünnepség miatt félbeszakadt, majd egy osztályteremben folytatódott – mindezek ellenére egyházunk zsinata az elmúlt hét végén kifejezetten eredményes munkát végzett.

A Magyarországi Evangélikus Egyház törvényhozó testülete október 15–16-án tartotta 12. ülésszakát. Sűrű és érdekes programra volt kilátás, a helyszín pedig egyéb izgalmakról is gondoskodott. Amikor a zsinati gazda – az ülésszakot előkészítendő – pénteken reggel nyolc órakor belépett a fasori gimnázium kapuján, egy bombariadó „kellős közepére” érkezett. Sajnos nem először fordult elő, hogy nagy hírű gimnáziumunkban ilyen okból kellett félbeszakítani a tanítást. A tűzszerészek ezúttal sem találtak semmit, és – lapzártánkig – a rendőrségnek sem sikerült a telefonáló nyomára bukkannia, ám ilyesformán a zsinat körülbelül egyórás késéssel tudta csak elkezdeni a munkáját. (Még az ülésszak megnyitása előtt a gimnázium igazgatója elnézést kért – nem a bombariadóért, hanem azért, mert az esemény ütközött egy délutáni ünnepséggel. Ugyanis néhány nappal azelőtt derült csak ki, hogy az év elején lekötött zsinati időpontra a gimnázium vezetői ugyanabba a díszterembe szervezték a diákok ünnepi kiállításának a megnyitóját is.)

A zsinati munkát Bozorády Zoltán nyíregyházi püspökhelyettes áhítata vezette be, majd az előző ülésszak jegyzőkönyvének és a napirendnek az elfogadása után megkezdődhetett a javaslatok tárgyalása. Ezúttal három téma szerepelt a napirenden: az oktatási törvény módosítása (részletes tárgyalás), az új intézményi törvény javaslata (általános vita) és az úgynevezett „soproni anyag” előterjesztése (előzetes vita). A lelkészek szolgálatáról szóló törvényjavaslat tárgyalását a zsinat elnapolta.

Az oktatási törvény két okból került a plénum elé: egyrészről a kapcsolódó állami jogszabályok változása miatt szükség volt az egyházi jogszabály pontosítására, másrészről az intézményvezető választásának szabályait kellett újra megfogalmazni. Tavasszal hat evangélikus gimnáziumban kell új igazgatót választani, és a legutóbbi fasori igazgatóválasztás körül felcsapó hullámok arra késztették a grémiumot, hogy legalább törvényalkotási szinten tegye könnyebbé és egyértelműbbé az eljárás szabályait. Az elfogadott törvényben (előterjesztő: Schulek Mátyás) a nyilvános pedagógusi pályázatokról, a szavazati joggal bírók köréről és az eljárás közbeni tájékoztatási kötelezettségekről szóló paragrafusok változtak meg lényegesen.

Az új intézményi törvény tervezetét több ülésen is tárgyalta a zsinat. A minden intézménytípusra vonatkozó általános rendelkezések szövege már harmadik alkalommal került a plenáris ülés elé. Néhány fontos kérdésben (például az igazgatótanácsok elnökének megválasztása, illetve az intézményvezetőktől megkövetelt feltételek ügyében) hozott döntéssel most lezárult az általános vita. Ezekre a témákra már csak a részletes vitában tér vissza a testület.

A különböző intézménytípusokra vonatkozó speciális szabályozási elképzeléseket Ittzés András, Szarka István és Muntag András terjesztette elő. A gyűjtemények, a szociális, missziói, tájékoztatási, oktatási és egyéb intézmények működésével kapcsolatban is több fontos kérdésben történt előrelépés, de ezeken a területeken további komoly bizottsági előkészítő munkára van szükség.

A szombati tárgyalási nap nagy érdeklődéssel várt témája az úgynevezett „soproni anyag” volt. Egyházunk vezetői még januárban megbíztak egy hattagú bizottságot azzal, hogy tekintse át az egyházunk működésével kapcsolatban 2001. óta összegyűlt tapasztalatokat, és tegyen javaslatot a szükséges törvényi módosításokra. A bizottság Sopronban ült össze, és fogalmazta meg javaslatait – e dokumentumot nevezik „soproni anyagnak”. Szerzői arra törekedtek, hogy egyszerűsítsék a testületi rendszert, kiszűrjék a hatásköri átfedéseket és keveredéseket, tegyék arányosabbá a képviseleti rendszert, továbbá hogy újrafogalmazzák a püspöki hatáskört.

A téma előterjesztője Lackner Pál és dr. Hidas János volt. A testületi munka jellegéről és feltételeiről hosszas polémia bontakozott ki. A testület tagjai arra keresték a választ, hogy a kis létszámú operatív bizottságok munkáját miként lehetne felügyelni, illetőleg ellenőrizni annak érdekében, hogy ne sajátítsanak ki a szükségesnél több hatalmat. A nagyobb képviseleti testületek létszámát ugyan nem lehet túl kicsire szabni, ám sokszor óhatatlanul egyfajta „bólogatójános” szerepet töltenek be. Ennek elkerülése is megoldandó feladat.

Egyetértés mutatkozott abban, hogy a zsinat és az országos közgyűlés egyesítésével kell létrehozni egyházunk legfőbb döntéshozó testületét. Kibontakoztak a megegyezés körvonalai az Országos Presbitérium és az Országos Elnökség létszámát és feladatait illetően is. Mivel későre járt az idő, a munka a jogszolgáltatási rendszer tárgyalása közben félbeszakadt. Az elmaradt vagy be nem fejezett napirendi pontok tárgyalását a testület november 19–20-án folytatja. Ezt követően a zsinat legközelebb 2005 februárjában ülésezik majd.

A törvényalkotó munka nyomon követésére bármely e-mail címmel rendelkező egyháztagunk számára lehetőséget biztosít az úgynevezett ZsiNet levelezőlistához való csatlakozás (zsinet-subscribe@lutheran.hu).

Muntag András

Regionális hozzárendelés: A Magyarországi Evangélikus Egyház Zsinata