Evangélikus Egyház - Online újságok - Evangélikus Élet - Archívum - 2004 - 44 - A megoldás nem vízszintes, hanem függőleges

Kultúrkörök

A megoldás nem vízszintes, hanem függőleges

Protestáns kulturális est a Budapest Kongresszusi Központban

Hogyan szól egy dzsesszműfajban megszólaltatott gyülekezeti ének? Milyen egy mozdulatokkal előadott zsoltár? Mit jelent számunkra gályarab prédikátoraink példája? Hogyan őrizhetjük meg protestáns önazonosságunkat az új, egységes Európában? Mindezekre a kérdésekre a protestáns egyházak közös kulturális estjén kaphattak választ a vendégek a Budapest Kongresszusi Központban október 24-én délután.

A telt ház előtt zajló, tartalmas kulturális program műsorvezetője Novotny Zoltán, a Protestáns Újságírók Szövetségének elnöke volt. Evangélikus „himnuszunk”, az Erős vár a mi Istenünk közös eléneklése után megnyitóbeszédében D. Szebik Imre elnök-püspök, a MEÖT alelnöke köszöntötte az ünneplő gyülekezetet. A püspök rámutatott: október vége a magyarság, illetve a magyar protestánsok számára különleges, ünnepi időszak. Megemlékezünk 1956 hőseiről, mártírjairól, és fejet hajtunk a reformáció nagyjai előtt. Büszkeség tölthet el bennünket ezekben a napokban. Ám a „büszkeség” szó nem szerepel sem a Szentírásban, sem pedig Jézus Krisztus Urunk szótárában – emlékeztetett. A gőg távol kell, hogy álljon minden kor keresztény emberétől. A Krisztus-követő ember legyen hálás, aki Istennek köszön meg mindent: 1956 forradalmi hőseit csakúgy, mint az 1517. október 31-ével kezdődött reformáció eseményeit és a protestantizmus nagyjait.

A korábbi években megszokottól több ponton is eltérő este első meglepetése egy rövid filmösszeállítás volt Bilincs és szabadulás címmel a gályarab prédikátorokról. Dr. Fabiny Tamásnak a Duna Tv részére készített filmje az 1671 és 1681 között hitükért itáliai gályákon szenvedő hitvalló őseink emlékét idézte. A látottak kellőképpen „ráhangolták” a nézők lelkét mindarra, ami ezután következett.

A folytatásban először barokk kamaramuzsika csendült fel: Károly Edit énekművész Händel Neun deutsche Arien – Meine Seele hört im Sehen című áriáját adta elő. Majd a mozdulatok művészete, a pantomim segítségével elgondolkozhattak a nézők, lehet-e mozgással hirdetni az igét? A televízióból jól ismert és elismert pantomimművész, Karsai Gizella által Zsoltár címmel előadott jelenet igennel felelt a fenti kérdésre. A műfajok közötti határokat feszegette, ami ezt követően volt látható-hallható: a Nagy János Trió előadásában gyülekezeti énekek szólaltak meg új feldolgozásban – „dzsesszesítve”…

A protestáns esték tizenkét éves története során most első ízben tartott tudományos előadást határon túli előadó: dr. Kozma Zsolt kolozsvári református teológiai professzor fejtette ki gondolatait Magyar protestáns önazonosságunk az új Európában címmel. A professzor elsőként az önazonosságot veszélyeztető tényezőkről szólt, külön kitérve az Európai Unióra és a globalizációra. A protestáns nyíltság akkor válhat igazán önveszélyessé – mutatott rá –, ha liberálissá tesz, hiszen „nem mindent szabad, amit lehet”. A leigázott természet, azaz az ökológiai krízis is számvetésre kell, hogy késztessen minden felelősen gondolkodó protestáns keresztényt.

Az Európai Unió kapcsán Kozma Zsolt megjegyezte: önmaguk létét teszik kockára azok az államok – legyenek bár tagországok vagy csatlakozni szándékozók –, amelyek számára az egyre többet birtoklás a fő célkitűzés. Fontos, hogy Európa ne csak ház, hanem otthon is legyen – hangsúlyozta az előadó. Ennek akkor van realitása, ha a keresztény erkölcs, értékrend vezérli e kontinens lakóinak életét. A professzor hangsúlyozta önazonosságunk alapköveit, így magyar protestáns biblicitásunkat is. Aláhúzta: a készülő európai alkotmányban a keresztény gyökerek említéséről folyik vita – de miért csak a gyökerekről beszélünk, hol maradnak kereszténységünk gyümölcsei?! Előadása végén a professzor reformátori örökségünk, a Szentírás és hitvallásaink talaján álló misszióról és szeretetszolgálatra kapott küldetésünkről szólt.

Az előadást dr. Bölcskey Gusztáv református püspök köszönte meg, majd hangsúlyozta: meggyőződése szerint a határon túli magyarok kettős állampolgárságáról szóló népszavazáson a feltett kérdésre – magyar protestánsként – csak igennel válaszolhatunk.

Ezután a Baptista Központi Ének- és Zenekar színvonalas Mendelssohn-műsora hangzott el (vezényelt Oláh Gábor karnagy), majd Lénárt László, az Evangélium Színház fiatal színművésze mondta el Illyés Gyula A reformáció genfi emlékműve előtt című versét – melynek üzenetét a tudósítás címébe foglalt „koordinátákkal” lehetne legrövidebben összefoglalni.

A program zárásaként díjak átadása következett. A református egyház Imre Sándor oktatási díjában a 2004-ben elhunyt Pápay Sándor középiskolai tanár részesült; a díjat a kitüntetett fia vette át dr. Bölcskey Gusztáv püspöktől és dr. Nagy Sándor főgondnoktól.

Az evangélikus egyház Péterfy Sándor oktatási díját a Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium és Kollégium igazgatójának, Ónodi Szabolcsnak D. Szebik Imre elnök-püspök és dr. Frenkl Róbert országos felügyelő adta át. A felügyelő felolvasta a díjazott életrajzát, rámutatva arra, hogy a tanár úr 1975 óta pedagógusa az iskolának, illetve hogy a bonyhádi tanintézet – az egyházi iskolák közül egyedüliként – 1999-ben bekerülhetett az Arany János tehetséggondozó programba.

Végezetül a Baptista Egyház Spurgeon-díját dr. Gerzsenyi László teológiai professzor részére dr. Mészáros Kálmán egyházelnök és Mészáros Kornél főtitkár nyújtotta át.

A több mint kétórás ünnepi alkalom énekkel, igeolvasással, imádsággal és a Himnusszal zárult.

Kőháti Dorottya