Kultúrkörök

Hogyan szól egy dzsesszműfajban megszólaltatott gyülekezeti ének? Milyen egy mozdulatokkal előadott zsoltár? Mit jelent számunkra gályarab prédikátoraink példája? Hogyan őrizhetjük meg protestáns önazonosságunkat az új, egységes Európában? Mindezekre a kérdésekre a protestáns egyházak közös kulturális estjén kaphattak választ a vendégek a Budapest Kongresszusi Központban október 24-én délután.

A telt ház előtt zajló, tartalmas kulturális program műsorvezetője Novotny Zoltán, a Protestáns Újságírók Szövetségének elnöke volt. Evangélikus „himnuszunk”, az Erős vár a mi Istenünk közös eléneklése után megnyitóbeszédében D. Szebik Imre elnök-püspök, a MEÖT alelnöke köszöntötte az ünneplő gyülekezetet. A püspök rámutatott: október vége a magyarság, illetve a magyar protestánsok számára különleges, ünnepi időszak. Megemlékezünk 1956 hőseiről, mártírjairól, és fejet hajtunk a reformáció nagyjai előtt. Büszkeség tölthet el bennünket ezekben a napokban. Ám a „büszkeség” szó nem szerepel sem a Szentírásban, sem pedig Jézus Krisztus Urunk szótárában – emlékeztetett. A gőg távol kell, hogy álljon minden kor keresztény emberétől. A Krisztus-követő ember legyen hálás, aki Istennek köszön meg mindent: 1956 forradalmi hőseit csakúgy, mint az 1517. október 31-ével kezdődött reformáció eseményeit és a protestantizmus nagyjait.

A korábbi években megszokottól több ponton is eltérő este első meglepetése egy rövid filmösszeállítás volt Bilincs és szabadulás címmel a gályarab prédikátorokról. Dr. Fabiny Tamásnak a Duna Tv részére készített filmje az 1671 és 1681 között hitükért itáliai gályákon szenvedő hitvalló őseink emlékét idézte. A látottak kellőképpen „ráhangolták” a nézők lelkét mindarra, ami ezután következett.

A folytatásban először barokk kamaramuzsika csendült fel: Károly Edit énekművész Händel Neun deutsche Arien – Meine Seele hört im Sehen című áriáját adta elő. Majd a mozdulatok művészete, a pantomim segítségével elgondolkozhattak a nézők, lehet-e mozgással hirdetni az igét? A televízióból jól ismert és elismert pantomimművész, Karsai Gizella által Zsoltár címmel előadott jelenet igennel felelt a fenti kérdésre. A műfajok közötti határokat feszegette, ami ezt követően volt látható-hallható: a Nagy János Trió előadásában gyülekezeti énekek szólaltak meg új feldolgozásban – „dzsesszesítve”…

A protestáns esték tizenkét éves története során most első ízben tartott tudományos előadást határon túli előadó: dr. Kozma Zsolt kolozsvári református teológiai professzor fejtette ki gondolatait Magyar protestáns önazonosságunk az új Európában címmel. A professzor elsőként az önazonosságot veszélyeztető tényezőkről szólt, külön kitérve az Európai Unióra és a globalizációra. A protestáns nyíltság akkor válhat igazán önveszélyessé – mutatott rá –, ha liberálissá tesz, hiszen „nem mindent szabad, amit lehet”. A leigázott természet, azaz az ökológiai krízis is számvetésre kell, hogy késztessen minden felelősen gondolkodó protestáns keresztényt.

Az Európai Unió kapcsán Kozma Zsolt megjegyezte: önmaguk létét teszik kockára azok az államok – legyenek bár tagországok vagy csatlakozni szándékozók –, amelyek számára az egyre többet birtoklás a fő célkitűzés. Fontos, hogy Európa ne csak ház, hanem otthon is legyen – hangsúlyozta az előadó. Ennek akkor van realitása, ha a keresztény erkölcs, értékrend vezérli e kontinens lakóinak életét. A professzor hangsúlyozta önazonosságunk alapköveit, így magyar protestáns biblicitásunkat is. Aláhúzta: a készülő európai alkotmányban a keresztény gyökerek említéséről folyik vita – de miért csak a gyökerekről beszélünk, hol maradnak kereszténységünk gyümölcsei?! Előadása végén a professzor reformátori örökségünk, a Szentírás és hitvallásaink talaján álló misszióról és szeretetszolgálatra kapott küldetésünkről szólt.

Az előadást dr. Bölcskey Gusztáv református püspök köszönte meg, majd hangsúlyozta: meggyőződése szerint a határon túli magyarok kettős állampolgárságáról szóló népszavazáson a feltett kérdésre – magyar protestánsként – csak igennel válaszolhatunk.

Ezután a Baptista Központi Ének- és Zenekar színvonalas Mendelssohn-műsora hangzott el (vezényelt Oláh Gábor karnagy), majd Lénárt László, az Evangélium Színház fiatal színművésze mondta el Illyés Gyula A reformáció genfi emlékműve előtt című versét – melynek üzenetét a tudósítás címébe foglalt „koordinátákkal” lehetne legrövidebben összefoglalni.

A program zárásaként díjak átadása következett. A református egyház Imre Sándor oktatási díjában a 2004-ben elhunyt Pápay Sándor középiskolai tanár részesült; a díjat a kitüntetett fia vette át dr. Bölcskey Gusztáv püspöktől és dr. Nagy Sándor főgondnoktól.

Az evangélikus egyház Péterfy Sándor oktatási díját a Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium és Kollégium igazgatójának, Ónodi Szabolcsnak D. Szebik Imre elnök-püspök és dr. Frenkl Róbert országos felügyelő adta át. A felügyelő felolvasta a díjazott életrajzát, rámutatva arra, hogy a tanár úr 1975 óta pedagógusa az iskolának, illetve hogy a bonyhádi tanintézet – az egyházi iskolák közül egyedüliként – 1999-ben bekerülhetett az Arany János tehetséggondozó programba.

Végezetül a Baptista Egyház Spurgeon-díját dr. Gerzsenyi László teológiai professzor részére dr. Mészáros Kálmán egyházelnök és Mészáros Kornél főtitkár nyújtotta át.

A több mint kétórás ünnepi alkalom énekkel, igeolvasással, imádsággal és a Himnusszal zárult.

Kőháti Dorottya