Evangélikusok

Még nem ébredt fel az altatásból. Az ágya mellett a hitvese halkan beszélget az operáló orvossal és annak orvos feleségével. Szomorú a kérdés-felelet közöttük a több hónapos eredménytelen kemoterápiáról, a kiterjedt áttétről és a hátralévő idő valószínűsíthető hosszáról. Felkészült már, ezért mindent meg kell tudnia – érvelt felesége könnyes szemmel.

Ébredezik. Lassan nyitja ki a szemét. Tekintete tiszta, zavarosságnak nyoma sincs benne. Lassan indul a beszélgetés a műtétről és az állapotáról. Ami a takaró alól kilátszik belőle, az szavak nélkül is kérdez. „Tudod – mondja a felesége –, emberileg, orvosilag nincs remény, de ahogy eddig is, ezután is az Úr kezében vagy, vagyunk, és ez mindennél több.” Rövid ideig nagy csönd lesz a kórteremben. Csak a szomszéd beteg újságjának zizegését hallani. Aztán a beteg az orvos házaspárra és feleségére néz, és tagoltan megszólal: „Tudjátok, ha az embert az út végén Jézus várja, akkor minden bagatellé válik.”

Ettől kezdve – a következő napokban és hetekben – betegágya missziói és evangélizációs központtá lesz. Akik meglátogatják, a feltámadott Jézus Krisztus kisugárzásával találkoznak. Emberlétének néhány négyzetméterre összeszűkült tere a békesség szigete. A hajszoltak, szomorúak, reményt vesztettek, elfásultak zarándokhelye. Mindenki kap, mert benne a Lélek kifogyhatatlan. Mindenki kap, de nem tőle, hanem rajta keresztül a bűnbánatra bűnbocsánattal válaszoló és örök életet adó mennyei Gazdánktól.

Földi élete 9 hónap plusz 47 év, 6 hónap és 17 nap volt. Már itt elkezdődött örök élete október 19-e óta egy másik dimenzióban folytatódik. Isten velünk, viszontlátásra, Ferkó Vili.

–i –r