Evangélikus Egyház - Online újságok - Evangélikus Élet - Archívum - 2004 - 45 - Oratio oecumenica

Oratio oecumenica

Oratio oecumenica

Mindenható Istenünk, mennyei Atyánk! Szinte torkunkra fagy a szó, amikor igéd az idő múlására, ítéleted szigorúságára emlékeztet. Te, aki a szívek vizsgálója vagy, látod, hogy miként sodor bennünket az élet megannyi vihara, hogy milyen nehezen tudunk dönteni jó és rossz között, mennyire elmosódott mindennek a határa. Akaratlanul is sebeket ejtünk szavainkkal, cselekedeteinkkel – sokszor éppen azokon, akik oly közel állnak hozzánk.

Köszönjük, hogy igéd világosságában ma is rámutattál életünk hiányosságára, de tovább is vezetsz szavaddal, s a szabadulás útját is elkészítetted számunkra a mi Urunk, Jézus Krisztus által. Ajándékozz meg bennünket a te békességeddel, hogy meglegyen a legfontosabb, a legnehezebb, a legtöbb: a békesség a szívünkben, hogy békességben legyünk önmagunkkal, a világgal, az emberekkel! Olyan békességet adj, amelyet nem boríthat fel többé semmi, mert nem függ a külső körülményektől, nem kívülről hat ránk, hanem belülről kifelé ható erő! A veled való együttlét zavartalan békéjét add a mi szívünkbe! Vezess bennünket Szentlelkeddel, hogy szavad alapján tájékozódjunk, szeretetedben éljünk, naponként hozzád találjunk! Hadd látsszék rajtunk, hogy te nem akarsz mást, mint megbocsátani, kegyelmedbe fogadni, kedves gyermekeddé tenni, oltalmadba venni, atyai karjaid közé zárni minket!

Köszönjük, hogy az egyházi esztendő vége felé közeledve reménységgel tekinthetünk előre, mert a végső harccal, a halállal is nyugodt szívvel nézhet szembe a benned megbékélt ember. Nincs semmi a világon, amit olyan bizonyosan hinnénk, mint azt, hogy Jézus érdeméből részünk van örök országod dicsőségében. Ezzel a hittel emlékezünk előtted előre költözött szeretteinkre, akiknek sírja mellett megálltunk a hét elején. Hálát adunk neked életük minden ajándékáért, a szeretetért, mellyel rajtuk keresztül ajándékoztál meg bennünket.

Vezess tovább minket földi utunkon, formálj életújító hatalmaddal, hogy életünk, szavaink, cselekedeteink félreérthetetlenül tegyenek bizonyságot arról, hogy hozzád tartozunk! Te magad szólj és cselekedj általunk! Add, hogy áldásod keresztüláradhasson rajtunk, s része legyen benne közel és távol lévő szeretteinknek, a ránk bízottaknak, a betegeknek, gyászolóknak, egyedül lévőknek, özvegyeknek és árváknak! Áldd meg gyülekezetünket, egyházunkat, népünket, hogy minden szolgálatunk a te dicsőségedre lehessen Jézus Krisztusért, a mi élő Urunkért és Megváltónkért. Ámen.