Egyházunk egy-két hete
Déli harangszó Surdról
November 8-tól 14-ig minden délben a surdi evangélikus templom harangja szól majd a Kossuth rádióban. Surd Nagykanizsától tizenhat kilométerre, délre található település, amely 1950-ig Somogy megyéhez tartozott. Első okleveles említése 1268-ból való, amikor IV. Béla király a Hahót nemzetségnek adományozta ezt az erdőkben, ligetekben gazdag, festői szépségű községet. A helység neve a Súr tulajdonnév -d képzős alakja. Birtokosai közül kiemelkedik a Zrínyi família. A krónikák feljegyezték, hogy Zrínyi Miklós sokat időzött a zalai lankák és vízmosások vidékén, Surdon. Az evangélikus gyülekezet huszonnégy lelkészéről már az 1600-as években olvashatunk, arra pedig mind a mai napig a szombatonként öt órakor megszólaló harangszó emlékeztet, hogy a 18. század derekán a Mura-vidéki vendek Surdra jártak vasárnapi istentiszteletre. A falu első, téglából épült temploma 1797-ben a Döme-parton épült föl gróf Zsigray Károly telekadományából. Az erdő- és szőlőműveléssel foglalkozó vendek gyarapodó életét 1848-ban Jellasics hadai tették tönkre. A károkat sikerült helyrehozni, és tornyot is akkor kapott a gyülekezet átépített temploma, amelyet Andorka János iharosberényi esperes szentelt föl 1869-ben. A surdiak hírneves lelkészei között találjuk Tessedik Sámuelt és az Újtestamentum vend nyelvre fordítóját, Kuzmics Istvánt, akinek emléktáblája a templom bejáratánál található. A surdi evangélikus templom tizenhét méter magas tornyában három harang lakik. A délidőben megszólaló harangot Rincker Antal öntötte Budapesten 1925-ben.
Forrás: Rtv Részletes
Regionális hozzárendelés: Surdi Evangélikus Egyházközség