Evangélikusok

Száz évvel ezelőtt született Szalatnai Rezső író, műfordító, irodalomtörténész. Nevét és munkásságát, kulturális tevékenységét, a magyarság megmaradásáért folytatott pedagógiai munkáját szülőföldjén, Szlovákiában és idehaza is sokan ismerték és nagyra értékelték.

1948-ban kénytelen családjával együtt Pozsonyból áttelepülni Budapestre; itt nyugdíjazásáig az Egyetemi Könyvtárban dolgozott. Évtizedekig irodalomtörténészi munkát folytatott, közben regényeket írt, ugyanakkor bekapcsolódott az evangélikus egyház életébe és munkájába is. Több évtizeden át tagja volt az Evangélikus Élet szerkesztőbizottságának, a tárcarovatot vezette. Szinte hetenként megjelenő kulturális témájú cikkei, az evangélikus egyház történetével foglalkozó írásai gazdagították az olvasók kultúráját, erősítették az egyházhoz való tartozásukat.

A szlovákiai magyarság is nagy szeretettel emlékezett meg Szalatnai Rezsőről: pozsonyi emléktábláját az évforduló alkalmából ünnepélyesen megkoszorúzták. Budapesti lakóhelye, az Attila út 75. számú ház falán ugyancsak emléktábla hirdeti az irodalomtörténésznek, írónak a magyar népért végzett munkáját. Születésének 100. évfordulóján, 2004. október 23-án a Magyar Írószövetség koszorút helyezett el az emléktáblán. A megjelent rokonok, ismerősök, tanítványok, tisztelők előtt Pomogáts Béla Széchenyi-díjas irodalomtörténész és Ébert Tibor író, esszéista mondott ünnepi beszédet, és méltatta Szalatnai Rezső munkásságát.

J. G.