Egyházunk egy-két hete

A Nyíregyházi Evangélikus Egyházközségben immár hagyományos esemény a Márton-napi csendesnap. Az idei összejövetel egyszersmind az Északi Egyházkerület kerületi napja is volt, így november 14-én a hat egyházmegye egyházközségeiből érkezett mintegy félezer hittestvér töltötte meg a nyíregyházi Nagytemplomot.

„…ti magatok is mint élő kövek épüljetek fel lelki házzá, szent papsággá, hogy lelki áldozatokat ajánljatok fel, amelyek kedvesek Istennek Jézus Krisztus által” – ez az alapige (1Pt 2,5) és a címben idézett mondat volt a csendesnap fő témája. Az esperesi köszöntő után „nyitányként” felhangzott az erdélyi evangélikus költő, Reményik Sándor verse, a Kövek zsoltára. „Isten, ha akarja, a köveket / Dobogtatja meg a szívek helyett” – hallhatták a jelenlévők. Nyitóáhítatában Sándor Frigyes kerületi missziói lelkész arról szólt, hogy Istennek azonban ma még a mi életünkkel van terve, mert szeret bennünket, és meg akar újítani minket. „Az a mi küldetésünk, hogy szeressük egymást. Erősödjünk meg Krisztusban, és egymás kezét fogva a szentek közösségét alkothatjuk” – foglalta össze ezután a csendesnap célját köszöntésében D. Szebik Imre, egyházkerületünk püspöke.

Bozorády Zoltán esperes, püspökhelyettes előadásában a kétszázötven éves nyíregyházi egyházközség és a belőle önállósult három gyülekezet életéről szólt. Emlékeztetett missziói küldetésünkre: a százhúszezres megyeszékhely lakóinak tíz százaléka jár csak a különböző felekezetek templomaiba, sokan vannak tehát olyanok, akik még nem ismerik az Úr Jézust – hozzájuk kell elmennünk. Szebik Imréné gyönyörű szólóénekével ajándékozta meg a Nagytemplomot megtöltő hallgatóságot: „Áll az Úristen temploma!”

Ezután a modern templomépítészetről beszélt Benczúr László Ybl-díjas építész, egyházkerületi felügyelő. Előadásában vetített képek segítségével mutatta be az elmúlt tizenöt évben épített evangélikus templomokat – melyek közül nem egyet ő tervezett –, és szólt a templom belső terének, elrendezésének szakrális, spirituális szerepéről. Az előadás után Fenyvesi Zsolt énekművész szólóénekében gyönyörködhettek a hívek, majd a délelőtti istentiszteleten ismét felhangzott Péter apostol üzenete az élő kövekről. Ittzés István érdi lelkész igehirdetésében az ószövetségi szent sátor képeit felhasználva szólt a mai gyülekezetek feladatairól. A pitvar, a szentély, az áldozati oltár és a szentek szentje ma is fontos üzenetet hordoz a számunkra, mert Isten azt akarja, hogy minden ember üdvözüljön – mutatott rá. Mi Isten temploma vagyunk, és ő szállást akar venni az életünkben, a szívünkben. A bűn következménye a halál, de Isten azt akarja, hogy helyreálljon vele a kapcsolatunk – hangsúlyozta a lelkipásztor.

Ebéd után a Nyíregyházi Evangélikus Általános Iskola tizenkét tanterme adott helyett a csoportos beszélgetéseknek. A csendesnap résztvevői az érkezéskor kapott színes kártyákon lévő izraeli törzsek neve szerint, kis közösségeket alkotva cserélték ki gondolataikat egy-egy lelkész vezetésével a nap fő témájáról. Az ötvenfős gyereksereggel külön foglalkoztak a vendéglátók.

Délután a szakadó eső ellenére hűségesen kitartó hívek a kétszáztizennyolc éve felszentelt Nagytemplomban egyedülálló esemény fültanúi lehettek: a nyíregyházi, a nagycserkeszi, a kertvárosi gyülekezet és az Emmaus Szeretetotthon egyesített énekkarának szolgálatát hallgathatták meg. Ismert, ősi énekek csendültek fel Jávori Pál kántor orgonakíséretével.

Az ebédszünetben ülést tartott az egyházkerületi presbitérium. A csendesnap résztvevői is meghallgathatták a püspöki és felügyelői jelentést. D. Szebik Imre elnök-püspök hálaadással emlékezett a kerületben befejeződött sok építkezésre, felújításra. Fontos, hogy egyházunk gyülekezetei nyitott közösségek legyenek! – figyelmeztetett ugyanakkor. Az egyházkerület vezetője továbbá felhívta a figyelmet arra, hogy a hívek vegyenek részt a december 5-i népszavazáson, és igennel szavazzanak a határon túli magyarok kettős állampolgárságának kérdésében. Benczúr László kerületi felügyelő elsősorban gazdasági, pénzügyi kérdésekről adott tájékoztatást. Mint elmondta, a jövőben beszűkülnek egyházunk anyagi lehetőségei; a megszűnő bajor segély miatt is kevesebb beruházást lehet majd támogatni. Iskoláink fenntartása is megnehezedhet. A felügyelő annak zálogát, hogy a helyi gyülekezetek adakozókészsége növekedjék, a lelkészi szolgálat színvonalának az emelésében látja.

A csendesnap végén ismét az oltár felé és az érettünk keresztre adatott Jézusra irányult a tekintetünk. Úrvacsorai igehirdetésében a kerület püspöke Lk 22,31–32 verse alapján a rostáról, az imádkozásról és a megerősítésről szólt. Milyen a mi Jézushoz való viszonyunk? Ő imádkozik értünk, ez a mi reménységünk. Ne engedjük, hogy kihulljunk a sátán rostáján! – hangsúlyozta.

A résztvevők abban a reménységben búcsúztak el egymástól, hogy a most első ízben reformátorunk születés- és névnapjának hetében megtartott nyíregyházi Márton-napi egyházkerületi csendesnapnak lesz folytatása.

Garai András, Horváth-Hegyi Olivér

Regionális hozzárendelés: Nyíregyházi Evangélikus Egyházközség