Evangélikusok
Megrendülten...
Fájó szívvel búcsúzunk egykori iskolatársunktól, a Kőszegi Gyurátz Ferenc Evangélikus Leánygimnázium Volt Növendékei Egyesületének tagjától, dr. Véli Margit nyugalmazott szemészorvostól, egyetemi adjunktustól.
Nem a tisztes, dolgos élet jutalmául rendelt - Isten akaratában megnyugvást találó - halállal távozott el tőlünk. Saját otthonában lett rablógyilkosság áldozata.
Megrendülve a gyásztól, emlékezünk szeretett volt iskolatársunkra. Az egykori eminens kőszegi diákra. Mindnyájunk példaképe volt kisdiákként és felnőttként egyaránt. Jósága, segítőkészsége végigkísérte egész életén. Az egyik budapesti szemészeti klinikán több évtizedes munkája során sok ezer beteg emberen segített.
Idős korában, az özvegyi lét szomorúságában gyakran eljött hozzánk a Deák téri gyülekezet egyik kis termébe, ahol minden hónap utolsó szerdáján összegyűltünk. Velünk érezte jól magát, az egykori diáktársakkal, a régi szeretet melegében.
Nem ilyen véget remélt magának. S mi mindnyájan arra a régi önképzőköri órára gondolunk, amelyen Madách Tragédiáját boncolgatva Lucifer szavait idéztük, a lázadó sátánét, ahogy az Úrral felesel: "Ott állok, látod, hol te, mindenütt." Így volt most is. Ott állt valahol, ott leselkedett rá a gonosz.
Hiányozni fog okos beszéde, tiszta tekintete, csendes szava. Elment. S hogy így ment el, nekünk, gyarló embereknek nehéz kimondani azt, hogy "Isten akaratában megnyugodva" vesszük ezt tudomásul. Pedig bele kell nyugodnunk!
A feltámadás reményében búcsúzunk Tőled, édes Gitta, Pilinszky János szép soraival: "Így éltem. Hogy halok meg? / Milyen lesz pusztulásom? / A föld elárul. Magához ölel. / A többi kegyelem." (A többi kegyelem)
Nyugodj békében!
Lenhardtné Bertalan Emma