Kultúrkörök

A jövő héten minden délben a nagytarcsai evangélikus templom harangja szól majd a Kossuth rádióban.

A feljegyzések szerint a község már az 1600-as évek elején protestáns volt. Még több mint száz évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a Hont, Nógrád és Pest megyéből magyar és tót nyelvű, szabadon költöző zsellérek, jobbágyok, szolgák újra benépesítsék a Szilas-patak menti községet. Az evangélikusok első temploma 1819-ben épült, de a gyülekezet Cinkotához tartozott. 1834 karácsonyán az Aszódon tanuló Petőfi Sándor édesapjával a csíktarcsai jegyzőnél vendégeskedett. 1900. november 18-ától a települést Nagytarcsának hívják. Sándy Gyula tervei szerint 1931-ben épült fel a ma is látható gót és román stílusú evangélikus templom. Az egyházközség önálló lett, és 1936-tól itt szolgált Sztehlo Gábor, aki megalapította az országos hírnévre szert tett népfőiskolát, valamint védte és bújtatta az üldözötteket.

A nagytarcsai evangélikus templom harminchét és fél méter magas tornyában négy harang lakik. A délidőben megszólaló 3 mázsa 40 kilós harang Szlezák László aranykoszorús mester műhelyében készült 1931-ben Budapesten.

Forrás: Rtv Részletes

Regionális hozzárendelés: Nagytarcsai Evangélikus Egyházközség