Élő víz

Építsetek utat a pusztában az Úrnak! Az Úr jön hatalommal. (Ézs 40,3.10)

Advent harmadik hetében az Útmutató reggeli igéiben az adventi hírnök, Keresztelő János életéről és szolgálatáról olvashatjuk Máté evangélista tudósításait. János Jézus előfutára és útkészítője volt, beteljesítve Ézsaiásnak, az Ószövetség evangélistájának jövendölését, aki a bűn fogságában élőknek hirdeti vezérigénk jó hírét: „Kiálts erős hangon, ki örömhírt viszel Jeruzsálemnek! (…) Itt van Istenetek!” (Ézs 40,9) Keresztelő János az Ószövetség utolsó prófétája volt, sőt Jézus értékelése szerint prófétánál is nagyobb. „Ő az, akiről meg van írva: Íme, én elküldöm előtted követemet, aki elkészíti előtted az utat.” Mindnyájunknak szól az eljövendő adventi király figyelmeztetése: „…boldog, aki nem botránkozik meg énbennem.” (Mt 11,10.6) Pál is Krisztus szolgája; az ő élete felett s Keresztelő János és a mi életünk felett is csak az eljövendő királynak van joga ítéletet mondani: „Egyáltalában ne ítéljetek azért addig, míg el nem jön az Úr.” (1Kor 4,5) János szó szerint ugyanazt hirdette, mint Jézus: „Térjetek meg, mert elközelített a mennyek országa!” – azaz Isten királyi uralma (Mt 3,2; lásd még: Mt 4,17). Luther szerint „úgy nem lehet megtérni, hogy cselekedeteimmel akarok a bűnért eleget tenni s megfizetni. Az a megtérés, amikor hiszem Isten igéjét, amely vádol, hogy Isten előtt elkárhozott bűnös vagyok. És mégsem esem kétségbe, hanem Krisztusra hagyatkozom. (…) A legszentebb élet és legszebb cselekedet is kárhozatos, ha nem Krisztus él és cselekszik benne mindent. Tehát mind Krisztusra szorulunk, és kegyelméből kell részt könyörögnünk.” Ennek alapján érhetjük meg János felszólítását: „Teremjetek hát megtéréshez illő gyümölcsöt!” (Mt 3,8) A két testvér példázata is azt tanítja, hogy csak az kerül Isten országába, aki cselekszi az Atya akaratát. „Mert eljött hozzátok János az igazság útján, de nem hittetek neki.” (Mt 21,32) Ez volt Jézus véleménye a nép vezetőiről s a követről: „Ő Illés, aki eljövendő volt. Akinek van füle, hallja!” (Mt 11,14–15) Mária, az Úr szolgálóleánya meghallotta és jól értette a Gábriel angyal által elmondott üzenetet. Mi ezt a csodálatos testi eljövetelt így valljuk meg: „Hiszek a Jézus Krisztusban, Isten egyszülött Fiában, a mi Urunkban, aki fogantatott Szentlélektől, született Szűz Máriától.” A kegyelembe fogadott Mária számára megerősítő jel volt a híradás Keresztelő János érkezéséről: „Íme, a te rokonod, Erzsébet is fiút fogant öregségére, (…) mert az Istennek semmi sem lehetetlen.” (Lk 1,36.37) Pál üzenete mintegy összefoglalja legfontosabb teendőinket a Megváltó és szabadító eljövetelének várása idején: ne vessük meg Keresztelő János prófétai szolgálatát, örüljünk a Máriának adatott kijelentésnek, s hálát adhatunk mindenért. Így fogadhatjuk méltón ezt az „adventi” áldást: „Maga pedig a békesség Istene szenteljen meg titeket teljesen, (…) a mi Urunk Jézus Krisztus eljövetelére.” (1Thessz 5,23) Kérhetjük a himnusszal: „Jöjj, népek Megváltója!” (EÉ 131,1)

Garai András