Egyházunk egy-két hete

Lelkésziktatás a hűség városában

Az egyházi esztendő vízkereszti időszakának utolsó szombatján, január 31-én délután az ősi soproni templomban iktatta be hivatalába Jankovits Béla, a Győr-Soproni Egyházmegye esperese Hegedűs Attilát. Személyében a bonyhádi gimnázium egykori iskolalelkészét hívta meg a gyülekezet a második lelkészi állás betöltésére.

A beiktatási istentisztelet útravaló igehirdetését Ittzés János, a Nyugati (Dunántúli) Evangélikus Egyházkerület püspöke végezte, aki a vízkereszt ünnepe utáni utolsó vasárnap óegyházi lekcióját, Jézus megdicsőülésének történetét (Mt 17,1-9) választotta prédikációja alapjául. Hangsúlyozta, hogy Jézus dicsősége nem mindenki számára megtapasztalható erő, hatalom. A lelkészek, igehirdetők küldetése fény és világosság: kötelességük a Megváltó szeretetét, hatalmát és erejét hirdetni. A püspök arra kérte szolgatársát is, hogy legyen Jézus fényhordozójává. Ugyanakkor feltette a kérdést is: vajon mi nem tehetünk-e arról, hogy sokan nem látják Jézus dicsőségét?

Sok mindent elvárnak a lelkésztől, és ezek között gyakran háttérbe kerül az, amiért küldettünk - folytatta a püspök. - Nekünk Jézus igényeinek kell megfelelnünk. Jézus kézen fogja tanítványait, és levezeti őket a völgybe. "Így vezet téged is életed völgyeibe, mert szolgálatunk nagy része a völgyekben zajlik, és ezért csak Jézus nevében végezhetjük azt" - mondta Ittzés János. Végezetül azt kívánta, hogy Isten adjon a fiatal lelkésznek "hegycsúcs-élményeket", hogy a völgyekben is fel tudja emelni tekintetét, és bízni tudjon őbenne.

A beiktatott lelkész Mt 11,28 szavaival lépett az ősi templom szószékére. Németül is elmondott igehirdetésének vezérszava a megtiszteltetés volt. Mint kiemelte: elsősorban nem azt tartja megtiszteltetésnek, hogy abban a városban szolgálhat ezután, ahol Magyarországon először szólalt meg az ige Luther tanítása szerint. Nem is azt, hogy nagy elődök nyomdokain járhat, vagy azt, hogy a gyülekezet tagjainak bizalma őfelé fordult. Számára az a legnagyobb megtiszteltetés, ha akadnak olyanok, akik elfogadják tőle Isten vigasztaló szavának üzenetét.

Az istentiszteletet követő ünnepi közgyűlésen Kebelei Ferenc, a soproni gyülekezet felügyelője köszöntötte a megjelenteket. Majd Jankovits Béla esperes arról emlékezett meg, hogy három évtizeddel ezelőtt találkozott először az akkor még kisgyermek Hegedűs Attilával, akinek édesapját követte a Tolna megyei Tengelic lelkészi állásában. Ezúttal az egyházmegye vezetőjeként a lelkésztársak köszöntését is hozta, akik szintén várakozással tekintenek a fiatal lelkipásztor szolgálatára. Walter Dezső polgármester az elvárás szavát emelte ki. Arra kérte Hegedűs Attilát: a történelmi sebeket szenvedett Sopron gyülekezetében úgy végezze munkáját, hogy azzal az egész város javát szolgálja.

A finn testvérgyülekezet lelkészének köszöntése után Ittzés János püspök zárta a felszólalások sorát. Pásztori szeretettel azt kívánta a lelkésznek és az egyházközségnek, hogy Jézus szeretete és közelsége óvja meg őket az elbizakodottságtól és a kétségbeeséstől. Ha Jézus közelében maradnak, Isten szép és békés jövőt kínál lelkésznek és gyülekezetnek egyaránt.

Menyes Gyula